Az amerikai hadsereg azt fontolgatja, hogy több ezer iráni fegyvert és több mint egymillió lőszert küld Ukrajnába Washington legújabb, az Oroszország elleni háborút szorgalmazó törekvésének részeként.
A Wall Street Journalnak (WSJ) nyilatkozó, meg nem nevezett amerikai és európai tisztviselők szerint az arzenál több mint 5000 támadófegyvert, 1,6 millió lőszernyi kézifegyverhez való lőszert, kis számú páncéltörő rakétát és több mint 7000 közelharci gyutacsot tartalmazna, amelyeket nemrég foglaltak le az Ománi-öbölben.
Bár ez a fegyverkészlet kicsi ahhoz képest, amit a nyugati országok az elmúlt évben Ukrajnának küldtek, a Pentagon tisztviselői állítólag szimbolikus büntetést látnak a szállítmányban azért, mert Irán drónokkal látta el Oroszországot – ezt Teherán és Moszkva egyaránt tagadja.
„Ez egy üzenet, hogy vegyük az iráni proxyk felfegyverzésére szánt fegyvereket, és fordítsuk meg őket, hogy elérjük prioritásainkat Ukrajnában, ahol Irán fegyvereket szállít Oroszországnak” – mondta egy amerikai tisztviselő a WSJ-nek.
A fegyverek egyik konfliktusból a másikba való átvitele azonban továbbra is jogi kihívást jelent a Fehér Ház számára, mivel az Iránnal szembeni ENSZ-fegyverembargó megköveteli a nyugati hatalmaktól, hogy megsemmisítsék, tárolják vagy megszabaduljanak a lefoglalt fegyverektől.
Joe Biden amerikai elnök feltehetően úgy tudná leküzdeni ezt a jogi akadályt, hogy egy végrehajtási rendeletet alkot, vagy a kongresszussal együttműködve felhatalmazza az Egyesült Államokat, hogy a fegyvereket a polgári elkobzási hatóságok alapján lefoglalja és Ukrajnába küldje.
„Milyen változást hozhat ez a háborúban? Sokkal nehezebb fegyvereket küldenek” – mondta az amerikai lapnak Nasr al-Din Amir, Jemen tájékoztatási miniszterhelyettese Washington terveiről. Az ukrajnai háború kezdete óta Washington és észak-atlanti szövetségesei kimerítik fegyverkészleteiket, hogy Kijevnek segítsenek Moszkva erőivel szemben.
A NATO védelmi minisztereinek hétfői brüsszeli találkozóján Jens Stoltenberg főtitkár azt mondta, hogy „Ukrajna jelenlegi lőszerkiadási üteme sokszorosa a mi jelenlegi termelési ütemünknek”. A nyugati vezetők nemrég megpróbálták meggyőzni a latin-amerikai országokat, hogy adományozzák fegyverkészleteiket Ukrajnának az Oroszországgal szembeni kétségbeesett küzdelemben, de javaslatukat azonnal elutasították.
„Mi nem állunk egyik oldal mellett sem. Mi a béke pártján állunk” – mondta Gustavo Petro kolumbiai elnök a múlt hónapban.
Hasonlóképpen nyilatkozott brazil kollégája, Luiz Inacio Lula da Saliva is Bidennek a Fehér Házban tartott találkozón: „Brazília a béke országa. Ebben a pillanatban meg kell találnunk azokat, akik békét akarnak, egy olyan szót, amelyet eddig nagyon keveset használtak”.
„Nem hiszem, hogy a fegyverek küldése egy konfliktus meghosszabbítása érdekében támogatott lenne Latin-Amerikában” – mondta Marcelo Ebrard mexikói külügyminiszter a Financial Timesnak. Argentína is hasonló irányvonalat követett, amikor a védelmi minisztérium szóvivője megerősítette, hogy Buenos Aires nem fog együttműködni a háborúban.
Hungarian 