Augusztus vége egy újabb geopolitikai fejezetet nyitott, amikor olasz rendőrök a magyar turisták körében is népszerű Riminiben, őrizetbe vettek egy ukrán állampolgárt, Szerhij K.–t, akit Németország európai elfogatóparancsa alapján a 2022-es Északi-Áramlat-gázvezetékek elleni szabotázs koordinálásával vádolnak.
A legsúlyosabb akció volt a hidegháború óta
2022. szeptember 26-án több, egymást követő robbanás rázta meg a Balti-tenger mélyét, Bornholm szigetének közelében, súlyosan megrongálva az Északi-Áramlat 1 és Északi-Áramlat 2 gázvezetékeket. Ezek a vezetékek addig az orosz földgáz legfontosabb szállítási útvonalát jelentették Európa számára, különösen Németország felé. A robbanások nemcsak a kontinens energiaellátásában okoztak súlyos zavart, hanem komoly környezeti károkat is. Becslések szerint több százezer tonna metán szabadult ki, ami az egyik legnagyobb ember okozta metánkibocsátásnak számít a történelemben.
A támadás jelentősége túlmutatott az energiapiacon. A hidegháború óta nem történt hasonló méretű és súlyosságú akció egy európai stratégiai infrastruktúra ellen. Azonnal felmerült a kérdés: ki állhatott a szabotázs mögött? Oroszország és a Nyugat egymást vádolták. Az egyik narratíva szerint Moszkva saját maga rombolhatta le a vezetéket, hogy zsarolási eszközként használja az energiaháborút. Más forgatókönyvek nyugat-európai titkosszolgálatokra, illetve Ukrajnához köthető csoportokra mutattak, akik meg akarták akadályozni, hogy Oroszország a gázvezetékek révén újra befolyást szerezzen.
Az esemény az európai energiaválság egyik fordulópontjává vált. A gázárak az egekbe szöktek, a kontinens sürgősen alternatív forrásokat keresett, és ennek következtében olyan folyamatok indultak el – például a cseppfolyósított földgáz (LNG) felértékelődése -, amelyek máig alakítják Európa energiapiacát.
A németek kitartottak
Dánia és Svédország arra a következtetésre jutott, hogy szabotázsról van szó, de 2024 februárjában lezárták a nyomozást anélkül, hogy gyanúsítottakat azonosítottak volna. A nyugati média, köztük a New York Times és a Wall Street Journal nyomozása szerint egy ukránbarát csoport állt a támadás mögött.
A német Der Spiegel magazin és a ZDF televíziós csatorna korábban arról számolt be, hogy egy hatfős csoport – öt férfi és egy nő – tartózkodott azon a vitorláson, amely szeptember 6-án indult Rostockból, és szeptember 23-án tért vissza. Az Andromeda nevű hajót a robbanás helyszínei közelében, a dán Christianso szigeten, a svéd Sandhamn kikötőben és a lengyel Kolobrzeg kikötőjében látták, mielőtt visszatért Németországba.
A német nyomozók, akik 2023 januárjában razziáztak a vitorláson, a fedélzeten ugyanazokat a robbanóanyagokat találták, amelyeket Svédország a robbanás helyszínein talált, számolt be a német média.
Németország az ENSZ-nek azt közölte, hogy szerinte képzett búvárok szerelhették fel a robbanószerkezeteket a csővezetékekre, amelyek 70-80 méter mélyen fekszenek.
A német ügyészség tett javaslatot az EU-s elfogatóparancsra, amelynek értelmében Szerhij K. az Andromeda nevű vitorlással utazott Rostockból a helyszín közelébe, hamis dokumentumokat használva. A gyanú szerint vezető szerepet játszott az akció szervezésében – bár azt nem tudni, hogy csak egy közreműködő vagy a merénylet egyik kiötlője volt. Az olasz hatóságok azonosították őt, jelenleg Riminiben várja a kiadatását Németországba.
Szerhij és társai, az iratok szerint, „véglegesen meg akarták akadályozni a gázszállítást az Orosz Föderációból a Német Szövetségi Köztársaságba”.
A férfi személyéről egymást követik a spekulációk. A moszkvai propaganda csatornák úgy írják le, mint az ukrán titkosszolgálathoz közeli volt katonát, míg a genovai ügyészség arra kérte a hatóságokat, hogy információkat gyűjtsön a februárban Savona partjainál történt merényletről, amikor a máltai lobogó alatt közlekedő Seajewel olajszállító hajót két robbanószerkezet megrongálta.
Mi várható?
Az ügyészség szerint – amennyiben a gyanúsított bűnösnek bizonyul – akár 15 évnyi börtönbüntetés is kiszabható rá. Addig azonban a letartóztatás csak a kezdet: a történtek politikailag is érzékenynek minősülnek, különösen, amennyiben a feltételezett elkövető valamilyen módon kapcsolatban állhat az ukrán biztonsági körökkel.
