Oroszország erősítené a Földközi-tengeri jelenlétét

2023.09.17.
Olvasási idő: 4 perc

Moszkva tovább bővítené jelenlétét a Földközi-tengeren. Az első tartuszi kikötőjének erősítése mellett egy második hadikikötő létrehozására készül, a polgárháború sújtotta Líbiában.

Oroszország egyetlen földközi-tengeri mélyvízi kikötője évtizedek óta a szíriai partvidéken található Tartusz, amely még a szovjet időkre nyúlik vissza. Ez azonban megváltozhat, mivel Moszkva a hírek szerint egy második katonai kikötő létrehozására készül Líbia partjainál. A Wall Street Journal pénteki jelentésében Líbiát az „Észak-atlanti Szerződés Szervezet hátsó udvarának” nevezi.

Polgárháború sújtotta ország

Az arab nyelvű észak-afrikai országban évek óta káosz uralkodik. A 2011-es amerikai-NATO katonai beavatkozás, a tervezett pozitív kimenetel helyett instabilitást és számos más nehézséget hozott. Miközben Oroszország ellenezte a NATO Kadhafi elleni háborúját, Dmitrij Medvegyev akkori elnök alatt Moszkva nem vétózta meg az 1973-as ENSZ-határozatot, amely jóváhagyta a Líbia feletti repüléstilalmi zónát, így lehetővé téve, hogy az ENSZ BT zöld utat adjon a NATO bombázási kampányának. A diktátor elleni felkelés, habár megbuktatta az országot 1969 óta vezető Moammer Kadhafit, nem hozott tartós javulást.

2014-ben a kiélesedő hatalmi vetélkedés végül a Második líbiai polgárháború kitörésébe fulladt. Az egymással versengő hatalmi csoportok fő célja Líbia területének és az olajtermelésnek az ellenőrzése volt.

A több mint 15 000 sebesültet és több 100 000 menekültet eredményező konfliktusnak 6 év után sikerült véget vetni, 2020 októberében.

Az instabil helyzeteket a nagyhatalmak általában igyekeznek a saját javukra fordítani és nemzeti érdekeiket érvényesíteni. Ennek megfelelően a hatalmi vetélkedés jól látható Líbiában is.

Megosztott viszonyok a nagyhatalmi érdekek közepette

Míg az Egyesült Államok és az ENSZ nagy része támogatta és hivatalosan elismerte az ország nyugati felét birtokló, Tripoliban székelő Nemzeti Megállapodás Kormányát (GNA), Oroszország szorosabb kapcsolatot ápol a Tobrukban székelő Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) parancsnokával, Khalifa Haftar líbiai hadúrral.

A GNA és az LNA az elmúlt évtized nagy részében belháborúban állt egymással. A felek a terület és az ország olajkincsei feletti teljes ellenőrzésért versengtek. Moszkva azt reméli, hogy ezt a Haftarhoz való közelséget kihasználva egy napon akár katonai jelenlétet és hadikikötőt is létesíthet a líbiai partvidéken.

„Magas rangú orosz tisztviselők, köztük Junusz-Bek Jevkurov védelmi miniszterhelyettes, az elmúlt hetekben találkoztak Khalifa Haftar líbiai hadúrral, hogy megvitassák a hosszú távú kikötési jogokat a háború sújtotta ország keleti részén, az általa ellenőrzött területeken, líbiai tisztviselők és tanácsadók szerint” – idézi őket a Wall Street Journal jelentés.
„Az oroszok hozzáférést kértek Bengázi vagy Tobruk kikötőihez, amelyek kevesebb mint 400 mérföldre fekszenek Görögországtól és Olaszországtól”- jelentették ki líbiai tisztviselők és tanácsadók. Ezek az ország keleti régiói, amelyek Haftar és az általa vezetett LNA ellenőrzése alatt állnak. Állítólag a Wagner-csoport is biztosít tanácsadást a keleti erőknek.

Mindez az afrikai befolyásért folytatott szélesebb körű verseny hátterében történik, amely jól megfigyelhető például Közép-Afrikában, ahol legutóbb Nigerben történt oroszbarát puccs. Oroszország és regionális szövetségesei szerint a NATO 2011-es líbiai támadása miatt a terrorizmus elszaporodott Észak- és Közép-Afrikában, míg Washington szerint a Wagner-csoport, valamint a kínaiak jelentik a kihívást a kontinens számára. Amíg minden hatalom a másikra mutogat, a konfliktusok erős destabilizációs hatása miatt számos régióban romlottak a körülmények.

Az egyetlen orosz hadikikötő

A jelenleg üzemben lévő orosz kikötő, Tartusz (zöld) és a potenciális két helyszín (piros) a hadikikötő létesítésére. Forrás: OpenStreetMap

Oroszország földrajzi helyzetéből adódóan nehezen tud erőt felmutatni a Földközi-tengeren. Jelenleg a Szíriában található Tartusz az egyetlen hely, ahol orosz hadikikötői létesítmény található. Az oroszok már 1971 óta jelen vannak, de a tény nagyobb média nyilvánosságot csak a 2011-es szíriai polgárháborúval kapott.

A kikötő jelentős stratégiai értékkel bír Oroszország számára, mivel ellensúlyozza a NATO terjeszkedési törekvéseit. Az ellensúlyozás részeként Oroszország jelentősebb katonai fenyegetést akar létrehozni a NATO déli szárnyán a Földközi-tengeren. A NATO tag Törökország, Görögország és Olaszország mind jelentős kikötőkkel és hadihajókkal rendelkeznek így az oroszok félelme minden bizonnyal megalapozott.

A biztonsági megfontolásokon túl Tartusz fontos gazdasági eszköz Oroszország számára. A múlt hónapban az orosz ellenőrzés alatt álló krími tengeri kikötő gazdasági együttműködési megállapodást írt alá a tartuszi kikötővel. A megállapodás elősegítésért a Szíria kereskedelmi minisztere a Fekete-tengerre látogatott.

Az elmúlt napokban Líbia példátlan áradásokat szenvedett el. Az elöntött városokban és falvakban több, mint 11 000 ember lelte halálát. Az a tény, hogy a 2011-es NATO-intervenciót követően az infrastruktúra és a polgári szolgáltatások folyamatosan romlanak és elhanyagolt állapotban vannak, kétségtelenül súlyosbította a katasztrófát, és megnehezítette a mentési erőfeszítéseket.

Érdekelhet még: Mi történt az orosz jachtokkal a lefoglalásuk után?

dozsaben

Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetemen tanulok, és aktív tagja vagyok egy szakkollégiumnak. Érdeklődési köröm széles skálán mozog: a nemzetközi gazdaságtantól a globális politikai folyamatokon át a politikai és társadalmi jelenségekig. A szerkesztőséghez 2023-ban csatlakoztam azzal a céllal, hogy közérthető, mégis mélyreható írásokon keresztül hozzam közelebb az összetettebb témákat az olvasókhoz.

Legfrissebb hírek

Oroszország virtuális

Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat. Az oroszországi
BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél