A Biden-kormányzat a napokban bejelentette, hogy újabb 250 millió dolláros fegyvercsomagot nyújt Ukrajnának, ám meglehet, hogy ez a segély az utolsó lesz, hacsak a Kongresszus nem hagy jóvá újabb kiadásokat a jövő évre. Ukrajna közben arra figyelmeztet, hogy a háború sújtotta országban több millió embernek késik a fizetése és a nyugdíja. A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, John Kirby a múlt héten megerősítette, hogy az utolsó segélycsomag után „nem lesz több feltöltési hatáskörünk, és a Kongresszusnak haladéktalanul cselekednie kell”.
A háború közel két éve alatt Ukrajna a kapott milliárdos külföldi segélyeket elsősorban a védelemre fordította, de az ukrán kormány dolgozóinak fizetése, sőt a szociális kifizetések is külső segítségre szorulnak.
Folyamatos segélyekre van szükség ahhoz, hogy a bombázás alatt égjen a villany és hogy egyáltalán működjön az ország. Mindeközben nem titok, hogy továbbra is burjánzik a korrupció, amely kapcsán Zelenszkij újra és újra megígérte, hogy kézbe veszi a dolgokat.
Az Egyesült Államok 60 milliárd dolláros finanszírozási kérelme elakadt a Kongresszusban, a javasolt négyéves, 50 milliárd eurós uniós támogatási csomagot pedig Magyarország megvétózta. Julija Szvyrydenko ukrán miniszterelnök-helyettes szerdán azt mondta: „Rendkívül fontos számunkra a partnerek támogatása, sürgősen szükségünk van rá”.
Szvyrydenko arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna gazdasága a kritikus támogatás nélkül „túlélési üzemmódba kényszerül”, ami vélhetően azt eredményezné, hogy Kijev halasztva fizetné ki 500 000 közalkalmazott és 1,4 millió tanár bérét. A mintegy 10 millió nyugdíjasnak járó juttatásokat is felfüggesztik.
Az FT azt írja, hogy e szörnyű forgatókönyv elkerülése érdekében „miután a legközelebbi szövetségeseitől megígért támogatás nem érkezett meg, az ukrán kormány azon fáradozik, hogy összeszedje a pénzt a közszolgáltatások és juttatások kifizetésére. Jövőre 37 milliárd dollár külső támogatásra van szüksége”.
Brüsszel alternatív tervet készített, mely alapján 20 milliárd dollárt irányítanának Kijevbe, Magyarország megkerülésével.
A belföldi hitelfelvétellel talán néhány hónapig stabilan tudják tartani a helyzetet, ez azonban – a Zelenszkij-kormány szerint – szintén bizonyos kockázatokkal jár. Az FT további részleteket közöl:
Mivel a nyugati támogatás egy ideje meginogni látszott, az ukrán kormány szeptember óta próbál pénzt megtakarítani: megemelte az adókat, átcsoportosította a kiadásokat. 50 százalékra emelte a bankokra kivetett különadót, és a helyi önkormányzatoktól a központi kormányzathoz csoportosította át az 1,5 százalékos jövedelemkiegészítő adóból származó bevételeket. A miniszter szerint azonban a gazdaságban így is egyre nagyobb a forráshiány. A nemzetközi adományozóktól és hitelezőktől decemberben folyósított mintegy 5 milliárd dollár „nem lesz elegendő” a kiadások fedezésére.
Szvyrydenko elmondta, hogy Ukrajna a védelmet és az adósságszolgálatot helyezi előtérbe, így azonban „nagy a kockázata annak, hogy bizonyos szociális ágazatok alulfinanszírozottak lesznek”.
Ukrajna gazdaságára más háborús tényezők is károsan hatottak. A Lengyelországhoz fűződő kapcsolatok megromlása például azt eredményezte, hogy a lengyel teherautó-vezetők az utóbbi időben blokád alá vették a határátkelőket, mert szerintük az ukrán sofőrök tisztességtelen versenytársak. De itt lehet említeni még az ukrán gabonával kapcsolatos folyamatos vitát, valamint a közeli államok – köztük Magyarország és Szlovákia – ukrán exporttilalmát is.
A minap megjelent hírek szerint az ukrán kormány most levélben fordul az adományozókhoz, hogy sürgősen forrásokat kérjen a 2024-es költségvetéséhez. A helyzet azonban az, hogy a két év alatt nyújtott több tízmilliárd után valószínűleg maguk az adományozók is kifogytak a pénzből.
Hungarian