Rezisztenssé váltak a rákkal szemben a csernobili farkasok

2024.02.13.
Olvasási idő: 1 perc

Csaknem 40 évvel a tragédia után mutáns farkasokkal van tele a csernobili 30 km-es (tiltott) zóna. Egy új kutatás szerint az állatok az élhetetlen körülmények ellenére (vagy annak köszönhetően) képesek voltak rezisztenciát kifejleszteni a rákkal szemben. A Princeton evolúciókutató biológusa és ökotoxikológusa, Cara Love azt tanulmányozta, hogyan tudtak a farkasok több nemzedéken át túlélni, miközben radioaktív részecskéknek voltak kitéve.

Az 1986-os reaktorbalesetet követően nagyjából 100.000 embert kellett evakuálni a több mint 2500 négyzetkilométeres területről. A város és a körülötte lévő természet azóta elhagyatott (néhány katasztrófaturista látogatását leszámítva), a sugárzás ugyanis még mindig kockázatot jelent az élő szervezetek számára. A történetet az HBO és a Sky egy ötrészes sorozatban dolgozta fel 2019-ben.

A csernobili farkasok vérmintái alapján a csapat felfedezte, hogy a farkasok mindennap több mint 112,8 mikrosievert sugárzásnak voltak kitéve az életük során. Ez 6-szor több, mint amennyi az előírások szerint még biztonságos az emberi szervezet számára. Love felfedezte, hogy a farkasok immunrendszere ahhoz hasonló tulajdonságokat mutatott, mint amikor a daganatos betegségben szenvedők sugárkezelésen vesznek részt.

Több kutatás is bebizonyította, hogy léteznek olyan mutációk, amelyek növelik a daganatokra való hajlandóság kockázatát. A BRCA gén variánsai kifejezetten ilyen mutációnak számítanak, és a mell- és petefészekrák kialakulásának esélyeit növelik.

A csernobili farkasok a rákkutatást is előrelendíthetik

Love-nak azonban olyan proaktív mutációkat sikerült azonosítania, amelyek a rákkal szembeni ellenálló képességet növelik. A kutatók most abban bíznak, hogy a csernobili farkasok által kifejlesztett rezisztenciát tovább tanulmányozva az emberi szervezetben is felfedezhetnek hasonló géneket. A szóban forgó kutatás egyébként már évek óta zajlik, az utóbbi időben azonban a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború miatt több nehézségekkel is szembe kellett nézniük a tudósoknak.

A kutatási eredményeket múlt hónapban ismertette Love az évente Seattle-ben megrendezett Society of Integrative and Comparative Biology találkozón.

További érdekes cikkeink a radioaktivitásról:

Winterbrn

2017-ben kezdtem el kriptovalutákkal foglalkozni a CoinColorsnál. A BitcoinBázison – kisebb-nagyobb megszakításokkal – 2019 óta tevékenykedem szerkesztőként. Széles körű tapasztalattal rendelkezem a kriptovaluták, a blokklánc-technológia és a fintech világában. Hiszek a Bitcoin elsőbbrendűségében, de nem tartom magam Bitcoin-maxinak. Fő érdeklődési területem a blokklánc-technológia és annak valóélet-beli felhasználása.

Legfrissebb hírek

Ismeretlen anyagra bukkantak a Marson

A Mars évtizedek óta izgatja a kutatók és az álmodozók képzeletét – minden új adat, amit a szondák hazaküldenek, egy kicsit közelebb visz ahhoz, hogy megértsük ezt a távoli, vörös világot. A
Oroszország virtuális

Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat. Az oroszországi
BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél