Rezisztenssé váltak a rákkal szemben a csernobili farkasok

2024.02.13.
Olvasási idő: 1 perc

Csaknem 40 évvel a tragédia után mutáns farkasokkal van tele a csernobili 30 km-es (tiltott) zóna. Egy új kutatás szerint az állatok az élhetetlen körülmények ellenére (vagy annak köszönhetően) képesek voltak rezisztenciát kifejleszteni a rákkal szemben. A Princeton evolúciókutató biológusa és ökotoxikológusa, Cara Love azt tanulmányozta, hogyan tudtak a farkasok több nemzedéken át túlélni, miközben radioaktív részecskéknek voltak kitéve.

Az 1986-os reaktorbalesetet követően nagyjából 100.000 embert kellett evakuálni a több mint 2500 négyzetkilométeres területről. A város és a körülötte lévő természet azóta elhagyatott (néhány katasztrófaturista látogatását leszámítva), a sugárzás ugyanis még mindig kockázatot jelent az élő szervezetek számára. A történetet az HBO és a Sky egy ötrészes sorozatban dolgozta fel 2019-ben.

A csernobili farkasok vérmintái alapján a csapat felfedezte, hogy a farkasok mindennap több mint 112,8 mikrosievert sugárzásnak voltak kitéve az életük során. Ez 6-szor több, mint amennyi az előírások szerint még biztonságos az emberi szervezet számára. Love felfedezte, hogy a farkasok immunrendszere ahhoz hasonló tulajdonságokat mutatott, mint amikor a daganatos betegségben szenvedők sugárkezelésen vesznek részt.

Több kutatás is bebizonyította, hogy léteznek olyan mutációk, amelyek növelik a daganatokra való hajlandóság kockázatát. A BRCA gén variánsai kifejezetten ilyen mutációnak számítanak, és a mell- és petefészekrák kialakulásának esélyeit növelik.

A csernobili farkasok a rákkutatást is előrelendíthetik

Love-nak azonban olyan proaktív mutációkat sikerült azonosítania, amelyek a rákkal szembeni ellenálló képességet növelik. A kutatók most abban bíznak, hogy a csernobili farkasok által kifejlesztett rezisztenciát tovább tanulmányozva az emberi szervezetben is felfedezhetnek hasonló géneket. A szóban forgó kutatás egyébként már évek óta zajlik, az utóbbi időben azonban a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború miatt több nehézségekkel is szembe kellett nézniük a tudósoknak.

A kutatási eredményeket múlt hónapban ismertette Love az évente Seattle-ben megrendezett Society of Integrative and Comparative Biology találkozón.

További érdekes cikkeink a radioaktivitásról:

Winterbrn

2017-ben kezdtem el kriptovalutákkal foglalkozni a CoinColorsnál. A BitcoinBázison – kisebb-nagyobb megszakításokkal – 2019 óta tevékenykedem szerkesztőként. Széles körű tapasztalattal rendelkezem a kriptovaluták, a blokklánc-technológia és a fintech világában. Hiszek a Bitcoin elsőbbrendűségében, de nem tartom magam Bitcoin-maxinak. Fő érdeklődési területem a blokklánc-technológia és annak valóélet-beli felhasználása.

Legfrissebb hírek

Építheti Kína az ember-robot hadseregét

A sencseni Southern University of Science and Technology kutatói bemutattak egy viselhető robotrendszert, amely két független mechanikus lábat és egy törzsvázat ad hozzá az emberi viselőhöz. Ezzel egy négylábú hibridet alkottak meg,
hosszú élet titka

Kiderült, mi valójában a hosszú élet titka

A hosszú élet titka régóta foglalkoztatja az embereket. Sokan a genetikában, a szigorú étrendben vagy a stressz minimalizálásában látják a választ, ám egy érsebész szerint a valóság ennél jóval egyszerűbb. Dr. Rema

Tesla-turbina LEGO-ból: még telefont is tud tölteni

A Tesla‑turbina egy lapát nélküli, centripetális áramlású turbina, amelyet a legendás fizikus, Nikola Tesla talált fel 1913-ban. A hatásfoka a határréteg‑jelenségen alapul, nem pedig azon, hogy a gáz vagy folyadék közvetlenül lapátokra

Mielőtt továbblépnél