A Wall Street Journal beszámolója szerint a tudósok már régebben is elképzelhetetlen megoldásokhoz folyamodtak a bolygó hűtése érdekében. A Föld felszínének hűtését és a globális felmelegedés hatásának mérséklését célzó, bolygóméretű mérnöki tervek között akadnak olyanok is, melyek a tudományos-fantasztikum határát súrolják.
Vegyi anyagokat bejuttatása az óceánba, sós víz permetezése a felhőkbe, fényvisszaverő részecskék bejuttatása az égbe… A tudósok, akik kétségbeesetten próbálják megállítani vagy visszafordítani az éghajlatváltozást, elképzelhetetlen módszerekhez folyamodnak a bolygó lehűtése érdekében, mivel az üvegházhatású gázok kibocsátásának megfékezésére tett globális erőfeszítések kudarcot vallanak. De vajon milyen kockázatai és előnyei lehetnek ezeknek az eljárásoknak? Nézzük a rövid és hosszú távú kockázatokat.
Ezeket a geomérnöki megközelítéseket egykor tabunak tekintették a tudósok és a szabályozók, akik attól tartottak, hogy a környezet megbütykölése nem kívánt következményekkel járhat, de most a kutatók adófizetői pénzeket és magánbefektetéseket kapnak, hogy kilépjenek a laboratóriumból, és a szabadban teszteljék ezeket a módszereket.
A klíma finomhangolása
Folyamatban lévő kísérletek
Tengeri felhő fehérítés
A kutatók egy hajó fedélzetén Ausztrália északkeleti partjainál, a Whitsunday-szigetek közelében nagynyomású fúvókákon keresztül sós keveréket permeteznek a levegőbe, hogy megpróbálják felderíteni az óceán felett kialakuló alacsony magasságú felhőket. A gondolat egy alapvető természeti jelenség, a tenger párolgásának felerősítésén alapszik. Nevéből következik, hogy a metódus célja, miszerint a tenger felett található felhőket világosabbá tegyék, így megnövelve azok albedóját. Az eljárás tehát azt eredményezi, hogy a felhők kevesebb sugárzást nyelnek el és többet vernek vissza a világűrbe, ezzel csökkentve a hőmérsékletet a felszínen. Az elmélet ezt rengeteg apró részecske, például tengeri só aeroszol fellövésével valósítaná meg. Ezek feljutnak a légkörbe és a keletkező felhők kondenzációs magjaiként viselkednének, amelyek köré gyűlnek a vízgőz molekulák. Ezek a felhők a mesterségesen megnövelt mennyiségű kis méretű aeroszolnak köszönhetően sűrűbbek és világosabbak lesznek, mint a természetes úton kialakuló társaik.
A tudósok azt remélik, hogy a nagyobb, fényesebb felhők visszaverik a napfényt a Földről, árnyékot vetnek az óceán felszínére és lehűtik a Nagy Korallzátony körüli vizeket, ahol a felmelegedő óceáni hőmérséklet hozzájárult a korallok tömeges pusztulásához. A tengeri felhő fehérítés néven ismert kutatási projektet a Southern Cross Egyetem vezeti a 64,55 millió dolláros, azaz 100 millió ausztrál dolláros Reef Restoration and Adaptation Program keretében.
A Stardust Solutions már megkezdte a tesztelést
Izraelben a Stardust Solutions nevű startup cég megkezdte egy olyan rendszer tesztelését, amely apró, fényvisszaverő részecskékből álló felhőt szór szét körülbelül 60 000 láb magasságban, amely visszaveri a napfényt a Földről, hogy lehűtse a légkört a napsugárzás kezelése vagy SRM néven ismert koncepció keretében. A tesztelt prototípus gép egy filteren keresztül pumpálja a tengervizet és egy szórófej segítségével lőtte fel a levegőbe a létrehozott kis cseppeket. Ezeket a cseppeket nagy teljesítményű propellerekkel emelik a magasba.
Lúg bejuttatása az óceánba:
Massachusettsben a Woods Hole Oceanográfiai Intézet kutatói azt tervezik, hogy idén nyáron 6000 gallon folyékony nátrium-hidroxid-oldatot (a lúg egyik összetevőjét) öntenek az óceánba, Martha’s Vineyardtól 10 mérföldre, délre. Azt remélik, hogy a kémiai bázis úgy fog működni, mint egy hatalmas tabletta, amely csökkenti a felszíni víz savasságát, és 20 tonna szén-dioxidot elnyel a légkörből, majd biztonságosan tárolja az óceánban.
Idézzünk elő vulkán-hatást!
A légkör hűtésére irányuló kísérletek a napfény Földről való visszaverésével próbálják utánozni azt a folyamatot, amely egy vulkán kitörésekor történik. 1991-ben a Pinatubo hegy, egy aktív vulkán a Fülöp-szigeteken ként és hamut ontott ki magából a felső légkörbe, ami egy egész évre 0,5 Celsius-fokkal (. 9 Fahrenheit-fok) csökkentette a Föld hőmérsékletét.
Néhány évvel ezelőttig azonban sok tudós ellenezte az emberi beavatkozást, attól tartva, hogy a társadalom így elkerülheti a kibocsátás csökkentésével kapcsolatos nehéz döntések meghozatalát, ami végső soron visszaüthet.
Napkollektoros éghajlati beavatkozás
Igen, szórjunk hamut a levegőbe. Mi baj történhet? Öntsünk lúgot az óceánba! Miért is ne?
Ha netán túl sok hamu kerül a levegőbe, vagy a tervezettnél több lúg ömlik az óceánba, akkor majd a fölösleget kivehetjük onnan, nem igaz?
A Fehér Ház iránymutatásai
Szerencsére nem kell aggódni, mert Biden elnöknek vannak iránymutatásai a napsugárzás módosítására vonatkozóan.
A kutatási terv a 2022. évi konszolidált előirányzatról szóló törvény B. részlegét kísérő közös indoklásban foglalt követelménynek megfelelően készült, amely arra utasítja a Tudományos és Technológiai Politikai Hivatalt (OSTP), hogy a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) támogatásával készítsen kutatási tervet a „napenergia és más gyors éghajlati beavatkozások” számára.
Nemcsak világosabb felhőkre van szükségünk, hanem több hamura is az égen, hogy elsötétítsük azt.
Biztos vagyok benne, hogy ha dollárbilliókat tudunk költeni arra, hogy a felhők fényesebbé váljanak azáltal, hogy sós vizet permetezünk a levegőbe, és ezzel egyidejűleg arra is képesek vagyunk, hogy elsötétítsük az eget, akkor minden rendbejön.
Komolyra fordítva a szót, tényleg azt hiszi valaki, hogy ez az ötlet globálisan is megvalósítható? Milyen költségekkel jár majd mindez?
Rövid- és hosszú távú kockázatok
Ironikus módon a rövid távú kockázat az, hogy valamelyik terv valóban sikeres lesz.
És ne feledjük, hogy az adatokat manipulálni fogják a siker kimutatására, de ha másért nem is, akkor azért biztos, hogy több finanszírozást kapjanak. Ezután több tízbillió dollárral fogjuk növelni a kiadásokat, szórakozva az anyatermészettel, hogy aztán szembesüljünk a hosszú távú kockázattal.
A hosszú távú kockázat az, hogy valami igazán nagy marhaságot követünk el, például szenet dobunk az Északi-sarkvidékre, ahogyan azt az 1960-as években javasolták a sarkvidéki jég megolvasztására.
De vannak itt még bőven kérdések, melyek gondolkodásra ösztönöznek.
Miért van az, hogy Kínában 44 százalékkal olcsóbbak a napelemek, mint az USA-ban?
De tényleg, mi lehet az oka annak, hogy a napelemek Kínában majdnem fele annyiba kerülnek, mint az Egyesült Államokban?
A Net Zero eljárások valódi költségeit már lehetetlen titokban tartani. (A Net Zero – az az állapot, amikor a légkörbe kerülő üvegházhatású gázokat ellensúlyozza a légkörből történő eltávolítás. A „nettó nullára váltás” az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és/vagy annak biztosítását jelenti, hogy a folyamatban lévő kibocsátásokat ellensúlyozza az eltávolítás.)
A Bloomberg jelentése szerint a költségek 48%-os emelkedése tönkreteszi Biden sokat dicsért szélerőművekkel kapcsolatos terveit.
Ezek a projektek még masszív támogatással sem gazdaságosak.
Biden legnagyobb eszköze
Michael Kikukawa, a Fehér Ház szóvivője szerint Biden „minden rendelkezésre álló eszközt felhasznált a növekvő amerikai tengeri szélenergia-ipar előmozdítására”.
Valóban?
Biden legnagyobb eszköze egy rakás hazugság, kezdve azzal az állítással, hogy ezek a projektek nem költségesek, sőt, olcsóbbak, mint más projektek, és idővel meg is térülnek.
Hungarian 