Mekkora országvagyon jelenthet belépőt az „1%-osok” klubjába?

2024.03.09.
Olvasási idő: 1 perc

2022-re a világ felnőtt lakosságának 1,1%-a milliomos lett. Ez elég nagy ugrás a 2012-es év 0,6%-os adathoz képest. Ha láthatóan nincs kolbászból nálunk a kerítés, akkor honnan tudhatjuk, hogy az ország, amelyben élünk, ehhez a „bűvös” 1%-hoz tartozik-e?

Az alábbi infografikában Omrio Wallach, a Visual Capitalist munkatársa szemlélteti a klubba való belépéshez szükséges nettó vagyont a kiválasztott országokban és területeken. Az adatok a Knight Frank Wealth Report 2024 című kiadványából származnak.

 

A leggazdagabb országok 1%-os klubja

A felső 1%-hoz való csatlakozáshoz szükséges egyéni nettó vagyon országonként eltérő lehet.

A lista élén az európai központok állnak. Az olyan kis országok előtt, mint Monaco vagy Luxemburg, rendkívül magas vagyoni akadályok gátolják a felső 1%-hoz való csatlakozást.

Az idei jelentés szerint a lemaradást mutató listán Monaco vezet azzal a12,9 millió dolláros hiánnyal, amely az 1%-os klubhoz való csatlakozáshoz szükséges. Ugyanakkor becslések szerint jelenleg Monaco 38 000 lakosának több mint 30%-a milliomos.

Ezt követi Luxemburg 10,8 millió dollárral, a harmadik helyen pedig Svájc áll 8,5 millió dollárral.

Az Egyesült Államok a negyedik helyen áll 5,8 millió dollárral. Annak ellenére, hogy az országban élnek a leggazdagabbak, az ország magas népességszáma miatt az átlagok törvénye érvényesül.

Az ázsiai és a csendes-óceáni térségben Szingapúr vezet az 5,2 millió dolláros igényével, míg Hongkong a második helyen áll 3,1 millió dollárral.

Érdekes, hogy egy hongkongi személynek majdnem háromszor annyi vagyonra van szüksége ahhoz, hogy az 1%-os klubba kerüljön, mint a szárazföldi Kínában élőknek.

Hogyan lehet csatlakozni az 1%-os klubhoz?

Ahhoz, hogy valaki bekerüljön országa vagy régiója legfelső 1%-ának klubjába, gyakran a felsőfokú végzettség, a vállalkozói szellem, a stratégiai befektetések és persze a szerencse kombinációjára van szükség. Bár a bejutáshoz nincs garantált út, a következetesség és az idő kulcsfontosságú tényezők.

Azok az Egyesült Államokban élő sikeres egyének és családok, akik átlépték az 1%-os küszöböt, csak hosszabb idő leforgása alatt érték el ezt a rendkívüli eredményt.

(borítókép: https://www.lux-review.com/top-10-richest-countries-in-the-world/)

katilan

Kereskedelmi akadémián végeztem, eredetileg könyveléssel, banki vagy biztosítási területen képzeltem el a jövőmet. Az élet azonban más irányba vitt: első munkahelyem egy nyomda volt, ahol ugyan könyvelőként kezdtem, de idővel teljesen más területre sodródtam. A grafikai munka és az újságírás váltak a fő tevékenységi köreimmé. Azóta számos kiadvány, könyv és folyóirat szerkesztésében vettem részt, híroldalaknak és nyomtatott sajtónak is rendszeresen írtam. Emellett a művészetek és a kultúra világa is fontos része lett az életemnek, dolgoztam kulturális szervezőként, és az irodalom területén is aktív vagyok. Az utóbbi években egyre többféle témával kezdtem el foglalkozni: közéleti, gazdasági, politikai és technológiai területeken is írok. Újabban a kriptovaluták világa is érdekel, ismerkedem ezzel a területtel, és ebben a témában is készítek írásokat. Törekszem arra, hogy a sokszínű érdeklődésemet közérthetően és értékesen adjam vissza az olvasóknak.

Legfrissebb hírek

Építheti Kína az ember-robot hadseregét

A sencseni Southern University of Science and Technology kutatói bemutattak egy viselhető robotrendszert, amely két független mechanikus lábat és egy törzsvázat ad hozzá az emberi viselőhöz. Ezzel egy négylábú hibridet alkottak meg,
hosszú élet titka

Kiderült, mi valójában a hosszú élet titka

A hosszú élet titka régóta foglalkoztatja az embereket. Sokan a genetikában, a szigorú étrendben vagy a stressz minimalizálásában látják a választ, ám egy érsebész szerint a valóság ennél jóval egyszerűbb. Dr. Rema

Tesla-turbina LEGO-ból: még telefont is tud tölteni

A Tesla‑turbina egy lapát nélküli, centripetális áramlású turbina, amelyet a legendás fizikus, Nikola Tesla talált fel 1913-ban. A hatásfoka a határréteg‑jelenségen alapul, nem pedig azon, hogy a gáz vagy folyadék közvetlenül lapátokra