1980-ban 40,2% volt a globális átlagos társasági adókulcs, mára ez a szám mindenütt jelentősen megváltozott.
Az elmúlt évtizedekben minden régióban csökkent a társasági adókulcs; 2023-tól 23,5%-ra csökkent az átlag. A csökkenésre való tekintettel Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter és mások is a globális minimális társasági adó bevezetését szorgalmazták. Ezzel a lépéssel igyekeztek megakadályozni, hogy a multinacionális vállalatok elrejtsék a nyereségüket azokon a helyeken, amelyek a kedvező feltételek miatt az adóparadicsomot jelenthetik.
Egyesek azonban azzal érvelnek, hogy az alacsonyabb társasági adókulcsok lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy több jövedelmet számoljanak el, és fellendítsék a valós üzleti tevékenységet.
Az alábbi, Pranav Gavali által a Visual Capitalist segítségével készített grafikon a legmagasabb társasági adókulccsal rendelkező országokat mutatja be 1980 óta.
Melyik a Top 10 ország a társasági adókulcsok szerint?
A Tax Foundation által megjelentetett nemzetközi adó-versenyképességi rangsorban feltüntetett adatok alapján látható, hogy az elmúlt négy évtizedben hogyan változott a legmagasabb társasági adóval rendelkező országok sorrendje:
Amint a fenti táblázat mutatja, az Afrikában és Dél-Amerikában található országokban a legmagasabbak az arányok.
Argentína egyike azon országoknak, ahol 35%-os rátával a legmagasabb a társasági adó kulcsa. Mivel az országot egyre mélyülő gazdasági válság sújtotta, 2022-ben 25%-ról a mostani 35%-re emelték az arányt. A globális minimumadó egyik fő támogatójaként Argentína azt javasolta, hogy az arányt akár 25%-ra emeljék meg.
Málta, az egyetlen európai ország a listán, szintén a skála legalján szerepel. Adórendszere mégis összetett: a helyi vállalkozások 35%-os adót fizetnek a nyereség után, de a nemzetközi cégek akár 5%-ot is fizethetnek Máltán, és további 10% adót fizetnek a származási országban.
Ezzel szemben láthatjuk, hogy pl. India, Kína és az Egyesült Királyság, 1980-ban 50% feletti társasági adókulccsal rendelkeztek. Azóta Kína egy sor gazdasági reformon ment keresztül. A reform részét képezték az adócsökkentések is, amelyek hozzájárultak a magánszektor növekedéséhez.
Az Egyesült Királyságban négy évtizeddel ezelőtt 52%-osak voltak az adókulcsok, mára ezek 25%-re csökkentek. Hasonló a helyzet az Egyesült Államokban is, ahol 1980-ban 46%-osak voltak a vállalati kamatlábak, ami több mint kétszerese a maiaknak. Reagan elnöksége idején, az 1980-as években a társasági adó jelentős csökkentésére került sor: az adókulcsokat akkor 35%-ra csökkentették, 2017-ben pedig az adócsökkentési és foglalkoztatási törvény (Tax Cuts and Jobs Act) keretében tovább csökkentették 21%-ra.
Magyarországon a társasági adó 2024-ben is egy olyan speciális hazai adónem, amelyet a társas vállalkozások (többek között a korlátolt felelősségű társaságok, betéti társaságok) fizetnek. A társasági adó tehát idén is egy opcionálisan választható adózási forma, amelyet akkor érdemes egy társas vállalkozónak alkalmaznia, ha a társasági adó jobb feltételeket biztosít számára, mint például a kisvállalati adó – hogy kinek, mi éri meg jobban, az persze a vállalkozói tevékenységtől, a vállalkozás bevételétől függ. Hazánkban a társasági adó 2024 során marad változatlanul 9%. Az érdekesség kedvéért íme egy rövid áttekintés arról, hogy a társasági adó mértéke 2024 előtt, a korábbi években a következőképpen alakult:
- 1997-2003: 18% a társasági adó mértéke;
- 2004-2005: 16% a társasági adó mértéke;
- 2006-2007: 16% a társasági adó mértéke, 5 millió Ft adóalapig feltételektől függően 10%;
- 2008-2009: 16% a társasági adó mértéke, 50 millió Ft adóalapig 10%;
- 2010-2016: 19% a társasági adó mértéke, 500 millió Ft adóalapig 10%;
- 2017-2024: a társasági adó mértéke 2017 óta a pozitív adóalap 9%-a.
