A végtelenbe és tovább: hamarosan megépülhet a japánok űrliftje

2024.06.04.
Olvasási idő: 3 perc

Képzeljünk el egy majdnem 100 000 kilométer hosszú kábelt, ami a Föld felszínéről az űrállomásig ér. Időről időre szárnyra kap az őrült ötlet, hogy mi lenne, ha rakéták helyett űrlifttel szállítanánk árut vagy éppen asztronautákat az űrállomásra, és talán nem is állunk olyan távol a megvalósítástól, mint gondolnánk.

Ezúttal a japán Obayashi Corporation foglalkozik komolyabban a gondolattal, és nem áll szándékában lemondani róla. A kérdés már csak annyi, hogy vajon tényleg megvalósítható-e egy hasonló kaliberű projekt.

Űrlift a végtelenbe

Az űrlift gondolata nem újkeletű: a koncepcióval a sci-fi irodalom és filmipar is előszeretettel foglalkozott, a Star Warstól kezdve számos műben találkozhatunk az elgondolással, de a művészek mellett a tudósokat is régóta foglalkoztatja a téma.

Az ötlet megvalósításának azonban számos akadálya van, elsőnek például rögtön felmerül a kábel kérdése: legyen elég stabil ahhoz, hogy egyrészt elbírja a saját súlyát, másrészt a kabint is, de készüljön rugalmas és könnyű anyagból, hogy ki lehessen vezetni az űrbe. Hogy a csudába lehetne ezt megvalósítani?

Az Obayashi Corporation egy klasszikus, szén-nanocsöveket (CNT) használó megoldáson gondolkodik, amelyeket egy japán mérnök fedezett fel 1991-ben. A nanocsövek különlegessége az erejükben és könnyűségükben rejlik, amely ideálissá teheti őket az őrületes projekt megvalósításához. A vállalat 96 000 km hosszú kábel legyártását tervezi, amelyhez ezeket a csöveket használná fel. Hát, sok sikert hozzá!

Az ambiciózus projekt fázisai

Az űrlift megépítését több fázisban tervezik megvalósítani. Első körben a kábel, az űrállomás és a lift mechanizmusához szükséges anyagokat kell összegyűjteni, legyártani és kiküldeni az űrpályára. Ezután egy űrhajó fogja leereszteni a CNT-kábelt a Föld irányába úgy, hogy az 96 000 km után elérje a megfelelő feszülést. Az anyagok (és a mérnökök) innentől kezdve a kábelen utazhatnak fel és le egy speciális liftben.

De mégis mi értelme van egy ilyen kaliberű projektnek? Nos, az űrutazás a jelenlegi formájában rendkívül költséges, és nem mondható éppen környezetbarátnak. Az űrlift működtetése ezzel szemben nem igényelne üzemanyagot, és kevesebb káros anyagot bocsátana ki a környezetbe. Ráadásul az Obayashi Corporation becslése szerint a lift űrbe küldése mindössze párezer dollárba kerülne, ami lényegesen csökkentené az űrutazás költségeit.

Az űrlift jövőbeli kilátásai

A vállalat már nem kevesebb, mint 10 éve foglalkozik a témával, és az akkor kidolgozott ütemterv szerint az űrift legyártásának műveleti fázisa már 2025-ben elkezdődhet. Elsőre túlságosan optimistának tűnik a gondolat, de majd meglátjuk, mire jutnak.

Ha viszont minden a terv szerint halad, az űrlift első útjára az építés kezdete után 25 évvel kerül majd sor. A kabinok 30 utas szállítására lennének alkalmasak, és 200 km/h sebesség mellett nagyjából egy hétbe telne, hogy a lift elérje az űrállomást.

A projekt sikere esetén az űrlift forradalmasíthatja az űrutazást és a világűr felfedezésére tett erőfeszítéseket. Ráadásul gazdasági és környezetvédelmi szempontból is előnyös lehet, ami megnyithatja az utat az űrturizmus és az űrkutatás terjeszkedése felé. Az odáig vezető út azonban meredek, és tele van buktatóval.

A cég merész vállalkozása ugyanakkor azt bizonyítja, hogy az emberiség még mindig képes nagyot álmodni, és a lehetőségek határait feszegető ötletekben továbbra sincs hiány.

GT

Tartalom- és szövegíróként, illetve fordítóként dolgozom, főleg az informatika, az üzleti etika és a vállalati képzések területén. Folyamatosan bővítem ismereteimet és alapos kutatást végzek, hogy a legnaprakészebb információkkal szolgálhassak cikkeimben.

Legfrissebb hírek

Oroszország virtuális

Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat. Az oroszországi
BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
hu_HUHungarian