Gotland, az egykor demilitarizált svéd sziget, mostanában újra a geopolitikai feszültségek középpontjába került. Vlagyimir Putyin orosz elnök szemei állítólag a szigetre szegeződtek, miközben Svédország hadseregének parancsnoka, Micael Bydén a potenciális veszélyekre figyelmeztet.
A sziget jelentősége a Balti-térségben
Gotland az egyik legnagyobb sziget a Balti-tengerben, amely körülbelül 50 mérföldre fekszik Svédország partjaitól és 150 mérföldre az orosz exklávé, Kalinyingrád partjaitól. Bár méretében hasonló Rhode Islandhez, lakossága mindössze 60 000 fő. Elhelyezkedésének köszönhetően a sziget stratégiai jelentőséggel bír, különösen azóta, hogy Svédország március elején csatlakozott a NATO-hoz. A szövetség ezzel a lépéssel most a Balti-tenger domináns erejévé vált, nagyrészt Gotland ellenőrzése révén.
„Biztos vagyok benne, hogy a cár mindkét szemét a szigetre szegezte” – nyilatkozta Bydén a Politico-nak adott interjújában. „Putyin célja, hogy megszerezze az irányítást a Balti-tenger felett.” A sziget stratégiai helyzete és Svédország NATO-tagsága miatt Gotland ellenőrzése kiemelt fontosságú lehet Oroszország számára.
Egyre nagyobb a feszültség a Balti-tengeren
Bydén szerint Oroszország különféle módon próbálkozhat a NATO érdekeinek károsításával a Balti-térségben. Az egyik lehetséges taktika, hogy régi orosz olajszállítók szándékosan környezeti katasztrófát okozhatnak a térségben, amit Moszkva balesetként próbálna eladni. Az olajszállítók emellett lehetőséget nyújtanak Oroszországnak kémkedésre, illegális szállításra és víz alatti szabotázsra. „Gotland inváziója véget vetne az északi és balti régió békéjének és stabilitásának” – mondja Bydén. „A tenger nem válhat Putyin játszóterévé, ahonnan megfélemlítheti a NATO nyolc országát.”
Oroszország ezen a héten közzétett egy javaslatot, amely egyoldalúan átrajzolná a Balti-tenger térképét, kiterjesztve igényét, hogy mely vizek tartoznak az orosz területhez. A javaslat ugyan gyorsan eltűnt az orosz kormány portáljáról – miután Litvánia, Finnország és Lettország vezetői kifejezték nemtetszésüket –, a lépés tovább növelte a feszültséget a térségben.
Gotland újramilitarizálása
A hidegháborút követő évek viszonylagos nyugalma után Gotlandot 2005-ben demilitarizálták, azonban Oroszország Ukrajna elleni támadásainak nyomán lassan növekedett a katonai jelenlét a szigeten. Két hónappal Oroszország Ukrajna elleni nagyszabású inváziója után a svéd kormány 160 millió dollárt különített el a sziget katonai infrastruktúrájára. Tavaly év végén pedig az Egyesült Államok védelmi megállapodást írt alá Svédországgal, amely lehetővé teszi az USA számára, hogy hozzáférjen számos katonai bázishoz, köztük Gotlandhoz is. Ez a lépés lehetővé tenné, hogy az USA gyorsan reagáljon bármilyen fenyegetésre a régióban.
