Itt a műanyag, ami megsemmisíti önmagát

2024.09.07.
Olvasási idő: 2 perc

A tudomány világában komoly háborúk sokasága zajlik, és ezen háborúk között van egy csatatér, ami igen valószínűtlen: a műanyag. Az egyik oldalon ott az elpusztíthatatlan ellenség, amely megfojtja óceánjainkat, megmérgezi testünket, pusztítja környezetünket. A másik oldalon az éhes baktériumok mikroszkopikus serege, amely készen áll arra, hogy felfalja ezt a modern átkot. És középen? Egy új műanyag, amely megváltoztathatja a játékszabályokat. Egy kínai kutatócsoport valami igazán váratlant húzott elő a kalapból: egy új műanyagot, amely mindössze 30 nap alatt megsemmisíti önmagát. Ez nem varázslat, hanem tiszta és egyszerű biológiai mérnöki munka. Majdnem 10 évvel ezelőtt, 2016-ban született meg egy japán újrahasznosító üzemben. Ott tettek először hihetetlen felfedezést. Néhány baktérium kifejlesztette azt a képességet, hogy megeszi a műanyagot. Azóta a tudósok több más baktériumfajt is azonosítottak ezzel a rendkívüli képességgel. És továbbfejlesztették őket egészen a most bemutatott megoldásig.

Az önmegsemmisítő műanyag működése

A Kínai Tudományos Akadémia kutatói Chenwang Tang biológus vezetésével olyan új műanyagot hoztak létre, amely műanyagevő baktériumokat tartalmaz. Olyan, mintha egy vár falai közé egy épületbontásokkal foglalkozó csapatot helyeztek volna, amely készen áll arra, hogy a megfelelő pillanatban akcióba lépjen.

A baktériumspórákat közvetlenül a PCL (polikaprolakton) műanyag szerkezetébe építették be. Ezek a spórák olyanok, mint kis alvó kapszulák, amelyek „felébrednek”, amikor a műanyag bomlani kezd. Ekkor enzimeket szabadítanak fel, amelyek tovább gyorsítják a bomlási folyamatot. Kicsit olyan, mintha saját önmegsemmisítő rendszert tartalmazna. De a történet nem áll meg itt. A kutatók meg akartak győződni arról, hogy ez a műanyag megfelel a való világ kihívásainak. Ezért 60 napra Sprite-ba merítették és még így is stabil maradt. Ez azt jelenti, hogy olyan csomagolásokat lehet belőle készíteni, amelyek tartósak, de az életciklusuk végeztével le tudnak maguktól bomlani. És nagyon várjuk már az ilyen megoldások valódi életben történő felhasználását.

A műanyaggyártás kibocsátása az elmúlt 20 évben megduplázódott és mára már komoly vészhelyzet jött létre. Ehelyett képzeljünk el egy olyan világot, ahol a hulladék egy hónapon belül eltűnik, ahelyett, hogy évszázadokig fennmaradna. Természetesen, mint minden nagy újítás, ez is felvet néhány kérdést. Mi történik, ha ez a műanyag a vártnál hamarabb kezd el bomlani? És milyen hatással lehet az ökoszisztémára, ha nagy mennyiségben juttatjuk ki ezeket a baktériumokat a környezetbe? Ezekre a kérdésekre a kutatóknak kell választ adnia. Mindenesetre a Nature Chemical Biology című szaklapban megjelent kutatás egy olyan jövő felé nyitja meg az utat, ahol a műanyag már nem ellensége, hanem szövetségese a környezetnek. Egy olyan jövő, ahol praktikus és ellenálló anyagokat használhatunk anélkül, hogy a bolygó károsítása terhelné a lelkiismeretünket.

Tomasito

Leginkább a technológiai és tudományos témák mozgatnak meg, főleg a blokkláncok és a kriptovaluták technológiai háttere, a valós felhasználási esetek valamint a privacy kapcsán felmerülő lehetőségek érdekelnek. Pénzügy-IT háttérrel bírok, a kriptovaluták mellett elég sok különféle területen építettem tapasztalatot.

Legfrissebb hírek

Építheti Kína az ember-robot hadseregét

A sencseni Southern University of Science and Technology kutatói bemutattak egy viselhető robotrendszert, amely két független mechanikus lábat és egy törzsvázat ad hozzá az emberi viselőhöz. Ezzel egy négylábú hibridet alkottak meg,
hosszú élet titka

Kiderült, mi valójában a hosszú élet titka

A hosszú élet titka régóta foglalkoztatja az embereket. Sokan a genetikában, a szigorú étrendben vagy a stressz minimalizálásában látják a választ, ám egy érsebész szerint a valóság ennél jóval egyszerűbb. Dr. Rema

Tesla-turbina LEGO-ból: még telefont is tud tölteni

A Tesla‑turbina egy lapát nélküli, centripetális áramlású turbina, amelyet a legendás fizikus, Nikola Tesla talált fel 1913-ban. A hatásfoka a határréteg‑jelenségen alapul, nem pedig azon, hogy a gáz vagy folyadék közvetlenül lapátokra

Mielőtt továbblépnél