Gravitációs hullámok nyomában – A NASA legújabb felfedezése

2024.11.15.
Olvasási idő: 4 perc

Amikor a Helene hurrikán szeptember 26-án elérte Florida partjait, a NASA Atmoszferikus Hullámok Műszere (AWE) gravitációs hullámok megjelenését észlelte 55 mérföldes magasságban a Föld felett. A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) elhelyezett műszer a mezoszférában érzékelte ezeket a hullámokat, amelyeket a Helene által keltett extrém erők indítottak útjukra a Föld felszínéről.

A NASA közleményében kiemelte, hogy az ilyen típusú magaslégköri információk gyűjtése az AWE segítségével segít jobban megérteni, hogyan befolyásolhatják a földi időjárási jelenségek az űridőjárást – ami kritikus a műholdak, kommunikációs jelek és egyéb technológiák zavartalan működése szempontjából.

A bejelentéshez egy videót is csatoltak, amelyen látható a gravitációs hullámok mozgása, amint a Helene hurrikán útját követve haladnak a Föld felszíne felett. A látványosabb megjelenítés érdekében a hullámokat mesterségesen piros, sárga és kék színnel ábrázolták, méretük, intenzitásuk és szóródásuk alapján.

„Ahogy a tóba hullott vízcsepp körül keletkező hullámgyűrűk, a Helene által keltett körkörös hullámok is nyugat felé terjednek Florida északnyugati partjaitól” – magyarázta Ludger Scherliess, az AWE vezető kutatója a Utah Állami Egyetemen.

A NASA úgy írja le a gravitációs hullámokat, mint „fodrozódásokat a levegőben, amelyeket olyan légköri zavarok hoznak létre, mint a heves viharok, tornádók, cunamik, hegyláncok feletti szélkitörések és hurrikánok”.

Az AWE-t 2023 novemberében telepítették az ISS külső részére, és célja, hogy „a Föld légkörében megjelenő színes fénysávok, az ún. airglow tanulmányozásával” választ adjon a magas légkör dinamikájával kapcsolatos kérdésekre. Az airglow egy halvány fény, amelyet az ilyen nagy magasságokban található gázok bocsátanak ki.

gravitációs hullámok
A Nemzetközi Űrállomásról készült felvételen a Föld légkörében lebegő légfényes foltok láthatók. A NASA új légköri hullámok megfigyelési kísérlete az űrállomásról tanulmányozza a légfényt, hogy segítse a tudósokat az űridőjárás felső légköri változásainak megértésében és az előrejelzések javításában. Fotó: NASA, Utah Állami Egyetem

„Ez az első alkalom, hogy az AGW-ket, különösen a kis léptékűeket, globálisan mérik a mezopauza régiójában, az űr kapujában” – mondta Michael Taylor, a Utah Állami Egyetem fizikaprofesszora és a misszió vezető kutatója a műszer telepítésekor. „Ami különösen fontos, hogy most először számszerűsíthetjük az AGW-k űridőjárásra gyakorolt hatását.”

Míg a legtöbb időjárási jelenség a légkör alsó rétegében, a troposzférában zajlik, az AWE által megfigyelt gravitációs hullámok a mezoszférában, a harmadik rétegben fordulnak elő, amely a sztratoszféra felett, 31 és 55 mérföld közötti magasságban található. Ebben a régióban a levegő már túl ritka a hagyományos repülőgépek számára, így az ilyen magasságú jelenségeket leginkább az űrből lehet megfigyelni.

Az AWE az Advanced Mesospheric Temperature Mapper (AMTM) segítségével méri a gravitációs hullámokat. A NASA szerint ez a műszer „négy azonos távcsőből áll, amelyek együttesen egy széles látómezejű képalkotó radiométert alkotnak, és a fény erősségét mérik bizonyos hullámhossztartományokban”.

A Helene által keltett gravitációs hullámok az infravörös tartományban jelentkeztek, ezért az emberi szem számára láthatatlanok, bár hatásuk időnként megfigyelhető a magas légköri felhőkön.

gravitációs hullámok
A képen láthatók a légköri gravitációs hullámok (AGW-k) által létrehozott felhőmintázatok. Az olyan időjárási események, mint a szél és a viharok, magasabb régiókba nyomják a légtömeget, ahol a víz felhőket képez a hullámok csúcsainál. Kép forrása: NASA, Alexa Halford

A NASA szerint ezek az infravörös jelek a hideg mezoszférában a legfényesebbek, ahol a hőmérséklet elérheti a -150 Fahrenheit fokot is. Ez a műszer apróbb hullámokat is képes érzékelni, amelyek korábban a hasonló hullámok megfigyelésére alkalmas műholdakkal nehezebben voltak észlelhetők.

„Az AWE képes lesz a hullámokat finomabb vízszintes skálákon mérni, mint amit a műholdak általában látni tudnak ilyen magasságokban, ez pedig egyedivé teszi a missziót” – mondta Ruth Lieberman, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának AWE misszió kutatója.

A NASA szerint ez a kutatás segíteni fogja a Föld légkörében keletkező gravitációs hullámok jövőbeli hatásainak megértését, különös tekintettel a műholdakra és más űrtechnológiákra. A most közölt képek az AWE csapatának első eredményei közé tartoznak, és „megerősítik, hogy a műszer érzékenysége lehetővé teszi a hurrikánok Föld felső légkörére gyakorolt hatásának feltárását”.

Ez a cikk is érdekelhet: Először tesztelték a NASA szuperszonikus repülőgépének hajtóművét

katilan

Kereskedelmi akadémián végeztem, eredetileg könyveléssel, banki vagy biztosítási területen képzeltem el a jövőmet. Az élet azonban más irányba vitt: első munkahelyem egy nyomda volt, ahol ugyan könyvelőként kezdtem, de idővel teljesen más területre sodródtam. A grafikai munka és az újságírás váltak a fő tevékenységi köreimmé. Azóta számos kiadvány, könyv és folyóirat szerkesztésében vettem részt, híroldalaknak és nyomtatott sajtónak is rendszeresen írtam. Emellett a művészetek és a kultúra világa is fontos része lett az életemnek, dolgoztam kulturális szervezőként, és az irodalom területén is aktív vagyok. Az utóbbi években egyre többféle témával kezdtem el foglalkozni: közéleti, gazdasági, politikai és technológiai területeken is írok. Újabban a kriptovaluták világa is érdekel, ismerkedem ezzel a területtel, és ebben a témában is készítek írásokat. Törekszem arra, hogy a sokszínű érdeklődésemet közérthetően és értékesen adjam vissza az olvasóknak.

Legfrissebb hírek

arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális

Pár éven belül megelőzheti a ChatGPT-t egy új AI chatbot?

A Perplexity mesterséges intelligenciája 780 millió kérdést kapott májusban, mondta Aravind Srinivas vezérigazgató a Bloomberg Tech Summit csütörtöki rendezvényén. Srinivas szerint az AI chatbotnak 780 millió kérdést tettek fel az előző hónapban,
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél