A Bundeswehr, Németország szövetségi hadserege elkezdte a német vállalatok kiképzését egy esetleges katonai konfliktus és az ukrajnai háború Európára történő kiterjedésének lehetőségére való felkészülésként – számolt be a német Frankfurter Allgemeine Zeitung november 18-ai digitális kiadása. A megelőző intézkedések alapját az úgynevezett „Operationsplan Deutschland” képezi, amely egy több mint ezeroldalas stratégiai dokumentum. A kormány és a vezető katonai tisztviselők által kidolgozott dokumentum titkos részleteket tartalmaz, amelyek tartalmát nem hozták nyilvánosságra. Fő célja az ország kritikus infrastruktúrájának védelme az esetleges külső agressziókkal szemben, ideértve a kibertámadásokat is.
A titkos szöveg részletes és pontos listát tartalmaz azokról az épületekről és infrastruktúrákról, amelyek katonai szempontból kiemelt védelemre szorulnak, és cselekvési terveket fogalmaz meg arra az esetre, ha az ország védelmi rendszereit bármilyen fenyegetés aktiválná Oroszország irányából. A tervben meghatározott a vállalatok és az ipar szerepe is, melynek kidolgozása és végrehajtása a Bundeswehr Területi Parancsnokságának feladata, André Bodemann altábornagy vezetésével, közvetlenül a német hadsereg főfelügyelője és vezérezredese, Carsten Breuer irányítása alatt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemelte, hogy a Bundeswehr először a Hamburgi Kereskedelmi Kamarában hívott össze több német vállalatot egy kezdeti tájékoztatóra, amelyen Jörn Plischke alezredes adott konkrét tanácsokat. Többek között azt javasolta, hogy a nagy cégek minden száz alkalmazottjából öt szerezzen teherautó-vezetői engedélyt. „A Németországban közlekedő teherautók 70%-át kelet-európai sofőrök vezetik. Ha ezekben az országokban háború tör ki, hol lesznek ezek az emberek?” – tette fel a kérdést a katonatiszt a résztvevőknek.
Plischke azt tanácsolta a találkozó résztvevőinek, hogy készítsenek saját konkrét cselekvési terveket arra az esetre, ha Németország katonai konfliktusba kerülne, részletezve, mi várható el minden egyes munkavállalótól egy ilyen válsághelyzetben. Az önvédelem érdekében fontos, hogy az egész munkaerő megismerkedjen a biztonsági kérdésekkel. „Törekedhetünk arra is, hogy önellátók legyünk” – mondta az alezredes, példaként említve a dízelgenerátort vagy egy saját szélturbinát. Hozzátette, hogy Hamburg után országszerte hasonló találkozókra kerül majd sor.
Parancsnoki központok
„Az összes területi parancsnoki központ feladata a terv végrehajtása” – nyilatkozta a Bundeswehr szóvivője a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. Malte Heyne, a Hamburgi Kereskedelmi Kamara vezérigazgatója támogatta a megközelítést. „Tisztában kell lennünk azzal, hogy mennyire fontos egy jól felkészült és ellenállóképes gazdaság Németország polgári és katonai védelme szempontjából” – mondta Heyne a lapnak. A Bundeswehr szerint „válsághelyzetben és védekezési szituációban a polgári társadalom és a civil vállalatok segítségére is szükség van”.
A polgári-katonai együttműködés kulcsszerepe
A hibrid háború kihívásai, mint például a vállalatok és infrastruktúrák elleni kibertámadások, szabotázsakciók és terrortámadások, „nem kezelhetők kizárólag katonai szempontból, hanem az államnak és a társadalom egészének kell ezekkel megbirkóznia” – áll az NATO Operationsplan Deutschland dokumentumban. Kiemeli, hogy a „polgári támogatás maximális mértéke döntő tényező”, és a „polgári-NATO katonai együttműködés az egész állam kölcsönös támogatása érdekében” a német operatív terv „központi eleme”.
A terv bevonja a logisztikai és energiaipari szektort is, mivel a katonai vezetés szerint „megbízható és rugalmas szállítási lehetőségek és stabil energiaellátás nélkülözhetetlenek a fegyveres erők feladatainak ellátásához”.
A terv figyelembe veszi mind „NATO Németországgal szembeni követelményeit, amelyek az ország geostratégiai helyzetéből adódnak”, mind pedig a Területi Parancsnokság feladatát, amely az „országon belüli és szövetséges fegyveres erők ellátásának biztosítása” – olvasható a dokumentum nem titkosított és titkos részében, amely a jelenlegi körülményekhez igazítható. A német katonai vezetés úgy számol, hogy egy Oroszországgal való háború esetén a Bundeswehr harci erői nem Németország területén helyezkednének el, hanem a NATO keleti szárnyán, a balti államokban, Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban és akár Finnországban is bevetésre kerülnének.
Hungarian 