A bűnözők gyakran használnak telefonhívásokat, amelyeket „vishingnek” („voice phishing”) neveznek, hogy információkat és pénzt csaljanak ki emberektől. Ez az adathalászat (phishing) egyik formája, amely kifejezetten hanghívásokra specializálódott.
A telefonszám-hamisítás, amely során bűnözők megbízhatónak tűnő szervezetek nevében hívnak, Magyarországon is egyre elterjedtebb. Ez bankok, nagy vállalatok vagy közműszolgáltatók nevében különösen gyakori. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan kerülheted el, hogy áldozattá válj a legújabb trükkökkel szemben.
A vishing általában olyan telefonhívásként jelentkezik, amely sürgető és ijesztő. Egy nem kért hívó azt állítja, hogy a bankszámládat feltörték, és a PIN-kódod kell neki a személyazonosságod igazolásához vagy a számla feloldásához. Vagy éppen azt mondja, hogy egy kormányzati szervtől – például a NAV-tól (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól – telefonál, és követelést emleget. Esetenként azzal csábítanak, hogy nyertél egy díjat, de előbb ki kell fizetned a szállítást és kezelési költségeket, hogy érvényesíthesd a nyereményed.
Ezek mind a „vishing” példái, amely a „hang” („voice”) és a „phishing” (adathalászat) szavak ötvözése. Az adathalászat bármely olyan kísérletet jelent, amelynek során a kiberbűnözők megtévesztő módszerekkel próbálják megszerezni az emberek pénzét vagy személyes adatait. Ez nemcsak telefonon, hanem e-maileken és szöveges üzeneteken („smishing”) keresztül is történhet.
Soha ne oszd meg személyes vagy céges adataidat kéretlen hívókkal, bárki is legyen az!
A bűnözők azért folytatják a vishinget, mert gyors és meggyőző beszédükkel sok embert képesek zavarba hozni. Míg néhány próbálkozás könnyen felismerhető, mások elég finomak ahhoz, hogy még az óvatos fogyasztókat is megtévesszék, különösen, ha a hívó sürgős cselekvést színlel.
A megtévesztés meggyőzővé tételéhez a bűnözők gyakran használják fel azokat a személyes adatokat, amelyeket máshonnan gyűjtöttek be. Emellett hamisított telefonszámokat is használnak, amelyek megbízható szervezetekhez tartozóként jelennek meg a hívókijelzőn. Gyakran kiválóan utánozzák az ügyfélszolgálati szakembereket is, hogy elaltassák a gyanút.
Fontos, hogy ismerd a legújabb vishing-trükköket, de mindig emlékezz a legfőbb szabályra: soha ne oszd meg személyes vagy céges adataidat kéretlen hívókkal, bárki is legyen az.
Gyakori vishing-típusok
A vishing hívások érkezhetnek valódi személytől, automatizált robotrendszerektől vagy ezek kombinációjától. A hívó lehet, hogy semmit sem tud rólad, de lehet, hogy megad információkat, mint például a címedet vagy a társadalombiztosítási számod utolsó négy számjegyét, hogy elnyerje a bizalmadat. Munkahelyen a hívó élhet azzal a trükkel, hogy egy megbízható kollégának adja ki magát, és kérheti online banki adataidat.
Hogyan védd meg magad a telefonos csalásoktól?
Minden esetben több információ megszerzése a céljuk. Az alábbiakban néhány általános vishing kategória szerepel:
- Probléma a számláddal: A hívó – állítólag a bankodtól vagy egy általad ismert szervezettől – azt állítja, hogy gond van a számlád hozzáférésével, egy nemrégiben végzett fizetéssel, gyanús tranzakciókkal vagy egy visszatérítéssel, ami jár neked. Az „ügy megoldásához” információkat kérnek, például a fizetési utasításaid módosítását, a hozzáférési kódodat vagy a számlaszámodat.
- Fizetési követelés: A csalók úgy tehetnek, mintha kormányzati hivatalok – például az adóhatóság vagy a rendőrség – alkalmazottai lennének, de akár behajtócégektől vagy más harmadik felektől is telefonálhatnak. Azt állítják, hogy tartozásod van, amit azonnal rendezni kell, különben büntetést kapsz vagy akár letartóztathatnak. Ezek a csalások gyakran kiegészülnek sms-ekkel, hogy hivatalosabbnak tűnjenek.
- Technikai támogatás: Nem kért telefonhívások vagy hangüzenetek tanácsolhatják, hogy hívd vissza egy ügyfélszolgálati számot egy technikai probléma megoldásához. Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb cég soha nem kérné a számlaadatokat, hacsak te nem hívtad őket először.
- Regisztrációs csalások: Egyes bűnözők kormányzati programok képviselőinek adják ki magukat, és személyes vagy pénzügyi adatokat gyűjtenek azzal az ürüggyel, hogy segítenek neked a regisztrációban vagy a kifizetések elérésében. Vállalkozásokat is célba vesznek, az Egyesült Államokban például a Kisvállalkozások Hivatala kölcsönprogramjainak nevében. Magyarországon hasonló szerepet a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vagy a Széchenyi Kártya Program tölthet be. A csalók gyakran hivatkoznak ezekre a programokra, hogy vállalkozásoktól pénzügyi vagy személyes adatokat csaljanak ki.
- Nyeremény vagy különleges ajánlat: Ez egy régi, de gyakran újrahasznosított csalás. A hívó azt állítja, hogy nyertél egy versenyen, vagy egy korlátozott ideig érvényes ajánlatot vehetsz igénybe. Ahhoz azonban, hogy megkapd, személyes vagy fizetési információkat kérnek.
Érdekelhet még: Gumimaszkot viselő csaló próbálta feltörni egy Kraken-felhasználó fiókját
Hungarian 