Hosszú ideje vitatott kérdés, hogy voltak-e valaha hatalmas víztömegek a Marson.
A kutatók szerint most kulcsfontosságú bizonyítékot találhattak arra, hogy egykor élet lehetett a bolygón. A tudósok évtizedek óta kutatják annak lehetőségét, hogy a Mars lakható volt, amely először az 1830-as években merült fel, mint elképzelés.
A Marsot gyakran összehasonlítják a Föld korai állapotával, mivel számos hasonlóságot mutat, szemben más bolygókkal, mint a Vénusz vagy a Szaturnusz. A bizonyítékok közül az egyik legfontosabb a folyékony víz jelenléte, amely az élet egyik alapvető feltétele.
Az elmúlt években egyre több nyom került elő, amelyek arra utalnak, hogy valaha folyékony víz lehetett a Marson. Egy augusztusban megjelent tanulmány szerint egy tudóscsoport bizonyítékot talált egy víztározóra, amely néhány mérfölddel a bolygó felszíne alatt helyezkedik el. Ez a tározó azonban mintegy 20 kilométer mélyen található, ami rendkívül megnehezíti a hozzáférést és annak megállapítását, hogy a víz valóban jelen van-e.
Több okból is lényeges, hogy a Marson volt-e valaha folyékony víz
- A víz a biokémiai folyamatok alapja. Ahol víz van, ott nagyobb eséllyel találhatók az élethez szükséges feltételek, például szénalapú molekulák vagy mikrobák. A Mars múltbeli folyékony víztestei, mint például óceánok vagy tavak, akár primitív életformák fennmaradását is lehetővé tehették.
- A Mars geológiai múltjának feltárása segít megérteni, hogy hogyan fejlődött a bolygó, és milyen környezeti változások vezettek ahhoz, hogy a mai száraz, hideg sivatagi állapotába került.
- A Marsot a Föld „kistestvérének” tekintik, mivel sok hasonlóságot mutat a korai Földdel. Ha megértjük, mi történt a Marson, jobban megérthetjük saját bolygónk fejlődését és a hasonló sorsokat más exobolygók esetében.
- A folyékony víz forrásai nagyban megkönnyítenék az emberi missziókat a Marson, mert ivóvízként, valamint üzemanyag előállításához (hidrogén és oxigén elektrolízisével) is felhasználhatók lennének. Ez csökkentené a Földről szállított készletek mennyiségét.
- Ha a Marson van vízjég vagy a múltban volt folyékony víz, az segíthetne egy jövőbeni terraformálási projektben, amely a bolygó lakhatóbbá tételét célozná meg.
Új felfedezés: óceánpart nyomai
Most azonban újabb előrelépés történt annak kiderítésében, hogy volt-e víz a Vörös Bolygón. A Hong Kongi Műszaki Egyetem kutatói a Zhurong nevű kínai Mars-járó segítségével állítják, hogy egykori óceánpart nyomaira bukkantak az Utopia Planitia nevű régióban.
A november 7-én közzétett tanulmány szerint a kutatók egy állítólagos part menti zóna fejlődési szcenárióját mutatták be a déli Utopia térségében. Az óceán létezésére utaló bizonyítékok közül kiemelték a „sáros vulkanikus eredetű kútkúpokat”.
Ezenkívül a Mars ezen régiójában megnövekedett számban találtak krátereket, amelyek lapos összetételű kilövésű anyagokat tartalmaztak, valamint sokszögletű árokrendszereket és eróziós folyamokat, amelyek mind a víz jelenlétére utalnak.
Az óceán már rég eltűnt: a Daily Galaxy szerint körülbelül 260 millió éve száradt ki.
Az emberi missziók kérdései
Miközben a tudósok tovább vizsgálják, hogy a Mars lakható lehet-e, remények szerint egyszer emberi missziókat is indítanak a bolygóra. Ugyanakkor, ahogy az űrhajósok tapasztalatai a Holdon is mutatják, a Marsra utazás jelentős hatással lehet az emberi testre.
Egy idén korábban közzétett tanulmány szerint a Marsra utazás különösen a veseműködést érintheti. Dr. Keith Siew, a tanulmány vezető szerzője az Independentnek így nyilatkozott: „Tudjuk, hogy a viszonylag rövid űrutazások során nőtt a vesekő kialakulásának kockázata. Azt viszont még nem tudjuk, hogy mi okozza ezt a problémát, és azt sem, hogy hosszabb utak, mint például a Marsra tett missziók során mi fog történni.”
„Ha nem fejlesztünk ki új módszereket a vese védelmére, akkor ugyan az űrhajós eljuthat a Marsra, de lehet, hogy visszafelé már dialízisre lesz szüksége” – tette hozzá.
Érdekelhet még: Nem élnéd túl, ha a lávába esnél – egyesek szerint ez maga lenne a „kínhalál”
Hungarian 