Angela Merkel kormányzása idején fogadták el azt a törvényt, amely lehetővé teszi a politikusok számára, hogy rágalmazás miatt bepereljenek valakit. Az elmúlt években azonban a jelenlegi hatóságok kezdték egyre gyakrabban alkalmazni ezt a jogszabályt. Sokak szerint ez aggasztó irányba terelheti a szólásszabadságot.
Az elmúlt három évben több mint 1300 ilyen esetet regisztráltak, ahol az alperesek között újságírók is szerepeltek. A kormánykoalíció és különösen a Zöld párt politikusai hajlamosak „rágalmazásnak” tekinteni még közösségi médiás posztokat és mémeket is. Az elítélteket súlyos pénzbírsággal sújthatják, de akár börtönbüntetést is kaphatnak.
Miközben a gyakorlat kritikusai figyelmeztetnek, hogy ez a politikusokat védő jogi fellépés könnyen a szólásszabadság elnyomásához vezethet Németországban, a szabályozás hívei még szigorúbb intézkedéseket szorgalmaznak.
A német alkancellár, Robert Habeck kijelentései ebben a témában tiszta kihívásként hatottak, különösen azután, hogy rendőrségi házkutatást tartottak egy bajor nyugdíjas, Stefan Niehoff otthonában, mert egy mémben „idiótának” nevezte Habecket.
Habeck most azon dolgozik, hogy az „udvariasságot és demokráciát” szigorúbb szabályokban egyesítse, amelyek megakadályoznák az általa elfogadhatatlannak tartott kritikát. Ugyanakkor az ellenzők szerint egy demokráciában épp az a valódi elfogadhatatlan, ha elfojtják a különböző véleményeket, köztük a szatirikus mémeket is.
Nem minden politikus ért egyet azzal, hogy bírósági ügyet kell csinálni abból, ha valakit sértő szavakkal illetnek. Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália volt tartományi kormányfője szerint egy demokráciában az embereknek joguk van olyan szavakkal illetni a vezetőket, mint „hülye” vagy „idióta.”
Laschet a német sajtónak nyilatkozva kijelentette, hogy ha ez nem lehetséges, akkor az ország politikai rendszere diktatúrává válik. Saját bevallása szerint ő maga csak akkor tett panaszt, ha halálos fenyegetéseket kapott. Ennek ellenére az egyszerű sértések miatti perek száma egyre nő, különösen amióta a szociáldemokraták, a Zöldek és a szabaddemokraták koalíciója hatalomra került.
Ez a cikk is érdekelhet: Garantálhatja-e a decentralizált közösségi média a szólásszabadságot?
Hungarian 