Az Olomouci Régészeti Központ szakértői nemrég egy jelentős kelta hamvasztásos temetkezési helyet tártak fel, amely a Kr. e. 3–2. századból származik. Emellett feltártak 9–10. századi csontvázas sírokat is. A területen egy kora kőkorszaki település nyomaira is bukkantak, amely az első földművesek idejéből, körülbelül Kr. e. 5000 környékéről származik.
A felfedezést Dluhonice településen tették, amely Přerov (cseh város) közelében található, szeptember közepétől november végéig tartó ásatások során. A feltárási terület körülbelül 250 x 15 méteres volt.
A kutatási terület a jövőben egy családi házakhoz vezető út építési helyszínéül szolgál. A projekt megrendelője Přerov városa a sajtóközlemény szerint.
Kelta hamvasztásos sírok és harcos temetkezések Dluhonicében
A sajtóközlemény kiemelte, hogy a Dluhonicében feltárt egyik legfontosabb lelet a Latène-kultúra időszakából származó nagy nekropolisz.
Marek Kalábek vezető régész szerint: „Ez egy kivételes felfedezés, mivel más helyszíneken a kelta sírok általában csontvázasak, és kisebb számban fordulnak elő. Itt sikerült több tucat hamvasztásos sírt feltárnunk, ami valóban egyedülálló.”
A régészek összesen 33 hamvasztásos sírt tártak fel, ezzel a temető Közép-Morvaország egyik legnagyobbja lett. Azonban a temetkezési hely egyes részei az elmúlt század mélyszántásai miatt károsodtak, ami megnehezítette a régészeti munkát.
Az ásatások során egy kelta harcos sírját is feltárták, amelyben vaskard, lándzsa és öv jelezte a harcos kiemelkedő státuszát. „Egy kétélű vaskardot találtunk, amely harcra vagy védekezésre szolgált. A penge felületén horpadások és ütések nyomait fedeztük fel” – mondta Michael Kamarád, nyomkutató.
A többi sír azonban egyszerűbb volt. Ezek többsége kis, süllyesztett gödör volt, kör vagy négyszögletes alaprajzzal, kevés felszereléssel, például fémtárgy- és kerámiatöredékekkel. Az elhunytak felszerelése főként kerámiából, bronzból és vasból készült, például egy bronzcsat is előkerült.
A közlemény szerint a kelták olyan hatékonyan végezték a hamvasztási rituálékat, hogy csak apró csontmaradványok maradtak meg, ami gyakran problémát jelent az ilyen temetkezések elemzésénél. A testeket körülbelül 600°C-on égették el a szakértők szerint.
Szláv sírok a Nagy-Morva Birodalomból egyedi leletekkel
Emellett régészek 9. és 10. századi szláv csontvázas sírokat is felfedeztek, köztük egy kettős sírt. Ezek a Nagy-Morva Birodalom idejéből származnak. Ez a kultúra mély sírkamrákat használt, amelyeket Dluhonicében is feltártak. „A keresztény temetkezési szokásnak megfelelően a testet nyugat felé néző fejjel helyezték el, kinyújtott alsó végtagokkal, többnyire gazdag felszerelés nélkül” – jegyezték meg a szakértők.
Az egyik legérdekesebb sír egy nőé volt, aki kerámia edényt, vésőkészletet és fanyelű vas sarlót vitt magával. Más sírokban kevés ékszert, vaskéseket, kerámia edényeket és kőeszközöket találtak.
Az első földművesek települése és több mint 300 tárgy a késő kőkorszakból
A legrégebbi település, amely több mint 300 tárgyat számlált, az első földművesekhez kapcsolódik, akik a vonaldíszes kerámiák kultúrájának hordozói voltak.
A szakértők itt hosszúházak alaprajzait, tárológödröket, kemencéket és süllyesztett gödröket fedeztek fel. Az emberek a gödrök agyagját szigetelésként használták a fa falaknál, valamint kemenceboltozatok építésére. Az agyag nyersanyagként is szolgált kerámiákhoz. Amikor a gödrökre már nem volt szükség, általában hulladékkal töltötték fel őket. „Számos kerámiát, pattintott kőszerszámot, csiszolt fejszetöredéket és gabonaőrlő kődarabokat találtunk” – mondta Kalábek. Ezek a tárgyak értékes betekintést nyújtanak az őskori emberek mindennapjaiba.
Hungarian