Agyrém: Böfögési adót vezet be Dánia

2024.12.22.
Olvasási idő: 2 perc

Dánia kormánya nem mindennapi lépést tett a klímavédelem érdekében: bevezette az úgynevezett „böfögési adót”, amely a szarvasmarhák által kibocsátott üvegházhatású gázokra vet ki terhet.

Bár az intézkedés viták kereszttüzében áll, a dán kormány kitart amellett, hogy ez fontos lépés a zöld átmenet érdekében. Az adó mértéke jelenleg 300 dán korona (kb. 16 500Ft) tonnánként, amelyet 2035-re 758 dán koronára (kb. 42 000Ft) emelnek. De vajon valóban környezetvédelmi intézkedésről van szó, vagy egy ártalmatlannak tűnő lépés, ami gazdasági szabadságjogokat korlátozó eszközként szolgál?

Kapcsolódó tartalom: Dánia megadóztatná a nem realizált kriptovaluta nyereséget is

Miért éppen a gazdákat célozta meg a kormány?

A gazdálkodók, különösen a szarvasmarha-tenyésztők, könnyű célpontot jelentenek egy ilyen intézkedéshez. „Csak a marhák böfögéséről van szó” – hangzik a közvélemény megnyugtatására szánt magyarázat. De vajon tényleg olyan ártalmatlan ez a szabályozás, mint amilyennek tűnik?

A kormány állítása szerint az adó célja a viselkedés megváltoztatása. Jeppe Bruss, Dánia zöld átmenetért felelős minisztere úgy fogalmazott: „A szennyezési adó célja, hogy viselkedésbeli változást idézzen elő.” Az ilyen lépések bevezetése egyszerűbb egy kisebbségi szektorra – mint például a gazdákra – fókuszálva, mint szélesebb körű társadalmi rétegek érintésével.

Ez az érv azonban gyorsan megdől, ha figyelembe vesszük, hogy az átlagos lakossági kibocsátások – például a közlekedés és a fűtés – messze meghaladják a mezőgazdaságét. A dán kormány tehát inkább a gazdákra rója ki az extra költségeket, amelyeket később a fogyasztók fizetnek meg. Így az áremelkedésekért nem a kormányt, hanem a termelőket hibáztatják.

A valós környezeti hatások elhanyagolása

A szarvasmarhák évente átlagosan 5,6 tonna CO₂-egyenértéket bocsátanak ki, azonban ez az adat nem veszi figyelembe a legeltetés pozitív környezeti hatásait. Sok esetben ezek a hatások részben vagy teljesen ellensúlyozzák az emissziót, sőt akár nettó pozitív hatást is eredményezhetnek. A természetes ökoszisztémák bonyolult összefüggései miatt az ilyen egyszerű számítások gyakran félrevezetők. Ezért a gazdálkodás karbonlábnyomának értékelésénél elengedhetetlen a teljes környezeti hatás figyelembevétele.

Miért nem a fogyasztók fizetnek?

Ha a hús- és tejtermékek fogyasztása valóban akkora klímaválságot okoz, miért nem a végső fogyasztókat adóztatják? Az egyszerű válasz: politikai okokból. Senki sem szeretné, ha a vaj ára drasztikusan megemelkedne a dán háztartásokban. Sokkal egyszerűbb a gazdákra róni a terhet, majd hagyni, hogy a költségek csendben továbbgyűrűzzenek a fogyasztók felé. Hasonló intézkedések Hollandiában és Új-Zélandon már heves tiltakozásokat váltottak ki. A gazdák az utcára vonultak, és néhol még politikai változásokat is kikényszerítettek. Dánia esetében is kérdéses, hogy az intézkedés hosszú távon fenntartható-e.

Összegzés

A „böfögési adó” túlmutat a környezetvédelmi célokon, és a központosított gazdasági irányítás újabb lépéseként értelmezhető. Nemcsak a gazdák döntési szabadságát korlátozza, hanem a megnövekedett költségeket végül a fogyasztókra hárítja. A történelem tanulsága szerint az ilyen túlzott állami kontroll gazdasági stagnálást és bizalomvesztést okozhat hosszú távon.

balu

A Budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogi karán tanultam, majd egy fullstack szoftverfejlesztői kurzust is elvégeztem, amely megalapozta a technológiai tudásomat. 2022 óta foglalkozom részletesebben kriptovalutákkal és NFT-kkel. 2024 áprilisa óta a BitcoinBázis szerzőjeként kriptókról és a legújabb blockchain-megoldásokról írok, emellett az offtopik.hu-n általános technológiai, tudományos és gaming témákban publikálok, hogy olvasóim mindkét felületen naprakész, megbízható tartalmakhoz férjenek hozzá.

Legfrissebb hírek

ózonlyuk

Eltűnhet az ózonlyuk? Meglepő fordulat az égbolton

Az ózonréteg lassú, de biztos gyógyulása figyelhető meg. Az eddigi elképzelések, miszerint az ózonréteg menthetetlen, megdőlni látszik, hála a Montreal Protocolnak. Amikor az emberiség először ébredt rá arra, hogy bizonyos szintetikus gázok

Mielőtt továbblépnél