Több száz ősi ábrát fedezek fel a perui sivatagban az AI segítségével

2024.12.25.
Olvasási idő: 3 perc

A perui Nazca-sivatagban található  2000 éves Nazca-vonalak tulajdonképpen óriási rajzok, amelyek növényeket és állatokat ábrázolnak, de csak a levegőből, magasról láthatók.

Drónfelvételek segítségével most összesen 303 újonnan felfedezett ősi szimbólumot tártak fel. A japán Jamagatai Egyetem Nazca Kutatóintézetének régészei mesterséges intelligenciát alkalmazva jutottak el ezekhez a lenyűgöző eredményekhez.

Peru Nazca-vonalak
A fejdíszes humanoidot ábrázoló geoglifa az egyik újonnan felfedezett szimbólum. (Yamagata Egyetem Nasca Kutatóintézet)

Az újonnan felfedezett geoglifák között madarak, növények, pókok, fejdíszes emberalakok, levágott fejek és egy késsel felszerelt orka is található. Ezek az ősi szimbólumok körülbelül 2000 évesek, és az amerikai PNAS tudományos folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerint számuk közel megduplázódott. A kutatók eredményei némi betekintést nyújtanak a szimbólumok titokzatos céljára is.

A Nazca-geoglifákat először a 20. század elején fedezték fel Peru déli partvidékétől 50 kilométerre, a sivatagban, amely 500 méterrel a tengerszint felett található. A száraz éghajlat, a gyér népesség, az áradások hiánya és a földművelésre alkalmatlan talaj miatt ezek a szimbólumok az idők során szinte érintetlenül maradtak fenn.

A mesterséges intelligencia gyorsítja a felfedezéseket

Az elmúlt évtizedekben a távoli, nagy felbontású képfelvételek használatával egyre több geoglifát fedeztek fel: 2000 és 2020 között évente átlagosan 19-et. Azonban az AI alkalmazása drámai módon felgyorsította ezt a folyamatot, és forradalmasíthatja a régészeti felfedezéseket – állítják a tanulmány szerzői.

Masato Sakai, a Jamagatai Egyetem régészeti professzora vezette kutatócsoport az IBM Watson Kutatóközpont szakembereivel együtt dolgozva AI-modellt fejlesztett, amely a korábban feltárt 430 Nazca-szimbólum nagy felbontású képeivel lett betanítva. A legfőbb kihívást a képek korlátozott száma jelentette, mivel a modellek általában tízezres nagyságrendű képadattal működnek hatékonyan.

A kutatók a kisebb és figurális geoglifákra összpontosítottak, amelyek átlagosan 9 méter hosszúak, szemben a nagyobb, 90 méteres vonaltípusú mintákkal, amelyek könnyebben észlelhetők légi felvételekről. Az AI-modell 47 000 potenciális helyszínt azonosított a 629 négyzetkilométeres területen, amelyből 1 309-et tekintettek „magas potenciálúnak”.

Új felfedezések terepi munkával

2022 szeptembere és 2023 februárja között a kutatócsoport terepmunkát végzett a Nazca-sivatagban, drónok és gyalogos vizsgálatok segítségével. Ennek eredményeként 303 új figurális geoglifát azonosítottak. Ezek közül 178-at az AI-modell javaslatai alapján találtak, míg 125-öt a terepi munkák során, önállóan fedeztek fel.

A kutatók becslése szerint a sivatagban még további 248 figurális geoglifa várhat felfedezésre, mivel a terepmunkák során 968 potenciális helyszínt nem tudtak megvizsgálni.

Mi volt a geoglifák célja?

A Nazca nép szimbólumainak pontos célja továbbra is rejtély. A fő hipotézis szerint a szimbólumok szent területként szolgáltak, amely zarándokhely lehetett. Más elméletek szerint ezek naptárként, csillagászati megfigyelésekhez, öntözési rendszerekhez, mozgáshoz – például futáshoz vagy tánchoz –, illetve kommunikációs célokra is szolgálhattak.

Peru Nazca-vonalak
Fotó: Yamagata Egyetem Nasca Kutatóintézet

A nagyobb, vonaltípusú szimbólumok általában növényeket és állatokat ábrázolnak, míg a kisebb figurális minták embereket, emberi tevékenységeket (például áldozati szertartásokat) vagy háziasított lámákat jelenítenek meg.

A kutatók szerint a szimbólumok jelentését azok csoportosítása és elhelyezkedése befolyásolhatja. A kisebb geoglifák gyakran ősi kanyargós ösvények mentén találhatók, amelyeket az ott élők kisebb csoportokban járhattak végig. A nagyobb szimbólumok ezzel szemben egyenes vonalak, négyzetek és trapézok hálózatai közelében helyezkednek el, amelyek valószínűleg szertartási célokat szolgáltak.

A Nazca-vonalak szimbólumait kultúrtörténeti jelentőségük miatt 1994-ben felvették az UNESCO világörökségi helyszínei közé.

A kutatók további munkákat végeznek a szimbólumok pontos jelentésének megfejtésére, és azt tervezik, hogy jövőbeli tanulmányaikban publikálják eredményeiket.

Érdekelhet még:

katilan

Kereskedelmi akadémián végeztem, eredetileg könyveléssel, banki vagy biztosítási területen képzeltem el a jövőmet. Az élet azonban más irányba vitt: első munkahelyem egy nyomda volt, ahol ugyan könyvelőként kezdtem, de idővel teljesen más területre sodródtam. A grafikai munka és az újságírás váltak a fő tevékenységi köreimmé. Azóta számos kiadvány, könyv és folyóirat szerkesztésében vettem részt, híroldalaknak és nyomtatott sajtónak is rendszeresen írtam. Emellett a művészetek és a kultúra világa is fontos része lett az életemnek, dolgoztam kulturális szervezőként, és az irodalom területén is aktív vagyok. Az utóbbi években egyre többféle témával kezdtem el foglalkozni: közéleti, gazdasági, politikai és technológiai területeken is írok. Újabban a kriptovaluták világa is érdekel, ismerkedem ezzel a területtel, és ebben a témában is készítek írásokat. Törekszem arra, hogy a sokszínű érdeklődésemet közérthetően és értékesen adjam vissza az olvasóknak.

Legfrissebb hírek

Oroszország virtuális

Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat. Az oroszországi
BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél