2024 egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó témája az idegen élet lehetséges bizonyítéka volt. Az év eleji felfedezések és tudományos kutatások olyan eredményeket hoztak, amelyek egyre közelebb vihetnek minket az univerzumban másutt található élet felismeréséhez.
Tavaly januárban Dr. Maggie Aderin-Pocock, a brit űrkutatás egyik kiemelkedő alakja nyilatkozott egy televíziós műsorban, ahol előrevetítette, hogy az év folyamán bizonyítékot találhatunk az idegen élet létezésére. Az ilyen állításokat azonban nemcsak ő, hanem más vezető csillagászok is megerősítették, akik szerint egy tudományos közlemény eddig nem látott bizonyítékokkal gazdagíthatja ismereteinket.
Pocock nem volt egyedül azzal a magabiztos állításával, hogy az emberiség egyik legnagyobb kérdésére hamarosan választ kaphatunk. Hasonló megjegyzéseket tettek ez idő tájt más vezető brit csillagászok is; mindegyikük utalt, hogy valamikor 2024-ben megjelenik egy olyan tudományos közlemény, amely az eddigi legerősebb bizonyítékot mutatja be az idegen élet létezésére valamely távoli, Földtől távoli exobolygón.
A célozgatások, miszerint az idegen élet felfedezése küszöbön állhat, mind az év eleji híreket követték, amikor a NASA felfedezte, hogy a James Webb űrteleszkóp szenzációs felfedezést tett.
Biztatóak a James Webb űrteleszkóp eredményei
A NASA James Webb űrteleszkópja számos érdemi megfigyelést tett, köztük a K2-18 b nevű exobolygó légkörében széntartalmú molekulák jelenlétét mutatta ki. A molekulák között metán és szén-dioxid mellett a dimetil-szulfid (DMS) nyomaira is bukkantak. Ez a vegyülék a Földön kizárólag élő szervezetek által termelődik, ami ígéretes bioszignatúra lehet.
A dimetil-szulfid kimutatása azonban további vizsgálatokat igényel. A UC Riverside kutatói modellezéseik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Webb űrteleszkóp jelenlegi műszerei nem tudják egyértelműen elkülöníteni a DMS-t a metánért felelős jelzésektől. A kutatók szerint a kimutatható DMS-szint létrejöttéhez a K2-18 b esetében a Földön tapasztalható érték huszonszorosára lenne szükség.
Az exobolygó potenciálja
A K2-18 b, amely körülbelül 120 fényévre található a Földtől, jelentős figyelmet kapott a kutatók körében. Légköre hidrogéndominált, felszínén vízzel borított óceánok lehetnek jelen, ami egy ún. „hyceáni” világot feltételez. Ez a környezet különösen ígéretes lehet az életformák számára, mivel a stabil hőmérsékleti viszonyok és a napsugárzás kedvező feltételeket teremthet.
„A Földön ezt csak az élet képes létrehozni” – nyilatkozott a NASA a felfedezés kapcsán.
A Webb űrteleszkóp további megfigyeléseket tervez, amelyek segítségével pontosabb képet kaphatunk a K2-18 b légköréről. Ezek az adatok meghatározóak lehetnek annak eldöntésében, hogy valóban kimutatható-e a DMS jelenléte, és ez mennyiben utalhat élet jelenlétére.
Eddie Schwieterman, a UC Riverside asztrobiológusa szerint a bioszignatúrák sokfélesége új megvilágításba helyezheti az élet keresését. „Az exobolygók legjobb bioszignatúrái jelentősen eltérhetnek a Földön tapasztaltaktól, és olyan gázokra kell összpontosítanunk, amelyeket nem feltétlenül élőlények állítottak elő itt” – fogalmazott.
2025 lehet a nagy felfedezés éve
Mindezek fényében 2025 kulcsfontosságú év lehet az idegen élet kutatásában. Vajon az idei lesz az az év, amikor végre felfedjük a legjobb bizonyítékot az idegen élet létezésére, amit a tudósok eddig láttak? Bár semmi sem biztos, azt már most is elismerhetjük, hogy a Webb érzékeny műszereinek segítségével a csillagászok közelebb vannak egy ilyen felfedezéshez, mint valaha is voltak, bár az, hogy ez pontosan mit jelenthet, továbbra is kérdéses.
A tudományos közösség mindenesetre izgalommal várja, hogy a Webb űrteleszkóp további adatokat szolgáltasson, amelyek döntő bizonyítékokkal szolgálhatnak arra, hogy nem vagyunk egyedül az univerzumban. Egy ilyen áttörés nemcsak az asztrobiológia területén lenne mérföldkő, hanem alapjaiban formálná át az emberiség világegyetemről alkotott képét.
Ez a cikk is érdekelhet: Űrtörténelmet ír az emberiség szenteste napján
