Kína jóváhagyta a világ legdrágább vízenergia-gátjának építését, amely az eddigi legnagyobb megaprojektnek ígérkezik. Az emberi jogi szakértők és környezetvédők azonban már most aggodalmukat fejezték ki a fejlesztés lehetséges következményei miatt. Az óriásprojekt várhatóan több mint 137 milliárd dollárt (kb. 50 000 milliárd forint) emészt fel, és háromszor annyi energiát fog termelni, mint a világ jelenlegi legnagyobb vízerőműve, a Három-szurdok-gát.
Ez utóbbi Kína Jangce folyóján található, és naponta 0,54 TWh villamos energiát termel, miközben másodpercenként 98,8 millió liter vizet képes kezelni. Az új vízerőmű tervezett éves áramtermelése ezzel szemben elérheti a 300 milliárd kilowattórát, amely több mint 300 millió ember energiaellátását biztosíthatja.
Mérnöki kihívások és geopolitikai aggályok
A gátat Tibet keleti részén, a Yarlung Tsangpo folyón építik, amely a világ legmagasabban fekvő nagy folyója. A tervek szerint legalább négy, egyenként 20 kilométer hosszú alagutat kell majd fúrni a Namcha Barwa hegységen keresztül, hogy a folyó vizét eltérítsék. Ez rendkívüli mérnöki kihívásokat jelent, különösen, mivel a helyszín egy tektonikus lemezhatár közelében fekszik, ami földrengések és földcsuszamlások veszélyével jár.
Bár a kínai hatóságok biztosították a tervek miatt aggódókat, hogy nem lesz jelentős környezeti hatás, a Három-szurdok-gát építése miatt 1,4 millió embernek kellett elköltöznie. A szakértők pedig attól tartanak, hogy ez az új gát a térségben élő tibeti közösségek kitelepítését jelentheti.
A projekt környezeti és társadalmi hatásai is aggodalomra adnak okot. Emberi jogi szervezetek figyelmeztetnek arra, hogy az építkezés hatással lehet a helyi ökoszisztémára, kulturális örökségre és a helyi közösségekre. Bár a kínai kormány hangsúlyozza, hogy a projekt hozzájárul az ország klímasemlegességi céljaihoz, és a környezetre gyakorolt hatás minimális lesz, az érintett régió lakosainak sorsa továbbra is kérdéses. Az építkezés helyszínéhez közeli települések kitelepítése szinte elkerülhetetlen, de a pontos számokról még nincs hivatalos tájékoztatás.
India és Banglades kormányai is aggodalmukat fejezték ki a projekt miatt, mivel a folyó vízhozamának szabályozása jelentős hatással lehet az alvízi területek vízellátására és ökoszisztémájára. Egy 2020-as jelentés szerint a kínai gátépítések a Tibeti-fennsíkon olyan helyzetet teremthetnek, amely „gazdasági szorításba” helyezi Indiát.
A környezeti kockázatok és ellenállás
A földrengések mellett a Namcha Barwa hegységben történő alagútépítés növelheti a földcsuszamlások gyakoriságát, ami további kockázatot jelent a gát tartósságára. Egy 2022-es geológiai elemzés szerint „a földrengések által kiváltott földcsuszamlások és sárlavinák kontrollálhatatlanok lehetnek, és súlyos veszélyt jelenthetnek a projektre”.
A helyiek tiltakozásai sem újkeletűek. 2024 februárjában a tibetiek több száz fős demonstrációt tartottak egy másik gátépítés ellen, amely miatt ősi kolostorokat fenyegetett elárasztás, és több falut kellett volna kitelepíteni. A tüntetéseket a kínai kormány erőszakkal oszlatta fel, ami számos sérüléssel és letartóztatással járt.
Az óriásprojekt jelentősége
Ha megépül, a Yarlung Tsangpo gát lesz a világ legnagyobb és legdrágább vízerőműve, amely Kína számára stratégiai előnyt biztosít a megújuló energiaforrások kiaknázásában és a karbonsemlegesség elérésében. Ugyanakkor a projekt számos nyitott kérdést vet fel a környezeti hatásokat, a helyi közösségeket és a nemzetközi vízmegosztást illetően. Az eddig megismert részletek alapján a projekt egyszerre ígér technológiai áttörést és komoly geopolitikai kihívásokat.
Hungarian 