Harc az energiáért – miért is zajlik ma a háború?

2025.01.17.
Olvasási idő: 5 perc

A mostani háborút, mint minden 21. századi háborút, nem ideológiákért vívják. Hanem az energiáért és a természeti erőforrásokért. Mert aki a világ erőforrásait uralja, az olyan ideológiát erőltethet magára, amilyet csak akar.

Washington és London, a nyugati liberális világrend epicentruma, amely csodálatra méltónak és erényesnek tartja az Isten által teremtett nemek újradefiniálását, és helyénvalónak, hogy transzvesztitákat szabadítson ártatlan iskolás gyerekekre, igyekszik semlegesíteni Oroszország hatalmas erőforrásait, miközben a gazdasági fejlődés „nettó nulla” fenntartható fejlődési modelljét hajtja végre. Ez a gazdasági modell valójában csak egy átverés, amelynek célja, hogy elrabolja a középosztály maradékát, és még inkább leigázza őket a mesterséges intelligencia által működtetett kormányzati-vállalati irányítás alá. Ezért van szükség még több hatalmas adatközpontra.

A felügyeleti állam nem építhető ki anélkül, hogy ezek az adatközpontok ne gyűjtenék, ne dolgoznák fel és tárolnák az egyes polgárokról szóló, rendkívül személyes adatokat.

A modern technokrata állam az energián és a szén-dioxid-krediteken fog alapulni. A fiat valuták a múlté lesznek, ha ezek a globális ragadozók sikerrel járnak az egyvilági felügyeleti államra vonatkozó terveikben, ahol a mozgásszabadság távoli emlékké válik. Az ilyen irányú szabályozások hatásai a világ számos országában érezhetők lehetnek, beleértve Magyarországot is. Az egészségügyi ellátásunkat és még az étrendünket is szigorúan ellenőrizni fogja a globalista ragadozó osztály, amelynek érdekeit a Világgazdasági Fórum és más elitista szervezetek példázzák.

A globális élelmiszer- és energiaellátás feletti ellenőrzésért folyó háború megértésével könnyen belátható, hogy a NATO-Oroszország háború (a NATO közvetítésével Ukrajnával) hogyan torkolhat akár a III. világháborúba.

Moszkva néhány nappal ezelőtt „energetikai terrorizmussal” vádolta meg Ukrajnát, miután a Kreml szerint sikertelen dróntámadás történt egy fekete-tengeri gázkompresszorállomás ellen, amely az Oroszországot és Törökországot összekötő TurkStream gázvezeték részét képezi.

Az alábbi beszámoló a France 24 médiaszolgáltatótól származik.

  • A Kreml azzal vádolta Ukrajnát, hogy „energetikai terrorizmust” folytat, és veszélyt jelent Európa energiabiztonságára, miután dróntámadást kíséreltek meg egy Törökországba orosz szállítást végző fő gázvezeték egy része ellen.
  • A vád a két ország közötti, egyre súlyosbodó energiaháború közepette hangzott el, közel három évvel azután, hogy Oroszország katonai offenzívát indított.
  • Ukrajna nem kommentálta az állítólagos támadást.
  • Ukrajna január 1-jén leállította az országon keresztül harmadik országokba irányuló orosz gázszállítást, véget vetve ezzel a több évtizedes energetikai együttműködésnek, amely dollármilliárdokat hozott mindkét országnak, és így próbálta elvágni a moszkvai hadsereg bevételeit.
  • Az Egyesült Államok a múlt héten újabb szankciókat vezetett be az orosz olajszektor ellen, ami újabb csapást mért Moszkva létfontosságú szénhidrogéniparára.
  • Az orosz védelmi minisztérium hétfőn (január 13-án) közölte, hogy Ukrajna kilenc támadó drónt lőtt ki szombaton egy gázkompresszor-állomásra Gai-Kodzor faluban, Oroszország déli Fekete-tengeri partjainak közelében.
  • A helyszín a Krím félszigettel szemben van – amelyet Oroszország 2014-ben egyoldalúan annektált, és amelyet Kijev a három éve tartó háború során erősen célba vett.
  • Moszkva szerint a létesítmény a TurkStream gázvezeték része, és azzal vádolta Ukrajnát, hogy megpróbálja „elvágni az európai országok gázellátását”.

A Moscow Times a következőkről számolt be:

  • A védelmi minisztérium szerint az összes drónt lelőtték, de a lehulló törmelékektől „kisebb károkat” regisztráltak. A gázszállításokat nem érintették.
  • Az orosz állami hírügynökségek szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a támadást „az energetikai terrorizmus azon vonalának folytatásának nevezte, amelyet Kijev – tengerentúli barátai kurtításával – már hosszú ideje folytat”.
  • „Nagyon veszélyesnek” nevezte az európai fogyasztókra nézve, és közölte, hogy az orosz külügyminiszter és a Gazprom vezetője vasárnap török kollégáikkal folytatott telefonbeszélgetésük során megvitatták a történteket.
  • Moszkva erői 2022 februárja óta ismételt légicsapásokkal bombázták Ukrajna energiaszektorát, jelentős károkat és áramkimaradásokat okozva országszerte.

A nyugati bábpolitikusok azt akarják elhitetni velünk, hogy a háborút a „demokráciáért” vívják. Azt mondják, hogy Putyin egy olyan nagy diktátor, aki egész Európát el akarja foglalni. Ez képtelenség. A szovjet birodalom azért omlott össze, mert nem tudta kezelni a kelet-európai országok ellenőrzés alatt tartásának pénzügyi terheit. Oroszország nem képes meghódítani és megszállni Kelet-Európát, nemhogy egész Európát. Tehát sok nyugati vezető hazudik, és sajnos a nyugati sajtó túlzottan is szívesen ír félelkeltető cikkeket.

Érdekes módon az USA-nak és a NATO-nak a múltban nem volt gondja a diktátorokkal, amíg azok dollárban kereskedtek és követték a II. világháború utáni liberális világrend szabályait.

Jobb nem bevenni az álszent és önelégült hazugságokat, amelyek oly elterjedtek a médiában, beleértve a konzervatív média nagy részét is. Az ukrajnai háborúnak semmi köze a demokráciához. Ez a háború azért folyik, hogy a hatalmas földgáz-, olaj-, arany-, urán- és egyéb értékes természeti erőforrások feletti ellenőrzést megkaparintsák. Habár a Nyugat az úgynevezett „fosszilis tüzelőanyagok” felszámolására törekszik, és a megbízhatatlan, kevésbé hatékony és drágább szél- és napenergiára térne át, ez bizony nem fog egykönnyen menni. Ez a konfliktus tehát nem csupán a jelen gazdasági érdekekről szól, hanem hosszú távon meghatározhatja a globális energiaelosztás jövőjét.

A Kreml hétfőn azzal is vádolta az Egyesült Államokat, hogy az orosz olajtermelők elleni újabb szankciókkal „destabilizálja” a világ energiapiacát.

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia pénteken szankciókat jelentett be az orosz energiaszektor ellen, beleértve a Gazprom Neft olajipari óriásvállalatot és 180 hajót, amelyek szerinte Moszkva „árnyékflottájának” részét képezik.

A lépés mindössze néhány nappal Joe Biden amerikai elnök távozása előtt történt.

És azért kell ártatlan családoknak a fiaikat a háború küldeni, hogy egyes országok elitje zsákmányolja ki a legtöbb erőforrást. Az elitek már régen rájöttek erre, és ez még ma is tökéletesen jól működik számukra. Miközben mások küzdenek és meghalnak, ők végig jól szórakoznak és nevetve zsebelik be a hasznot.

Érdekelhet még:

katilan

Kereskedelmi akadémián végeztem, eredetileg könyveléssel, banki vagy biztosítási területen képzeltem el a jövőmet. Az élet azonban más irányba vitt: első munkahelyem egy nyomda volt, ahol ugyan könyvelőként kezdtem, de idővel teljesen más területre sodródtam. A grafikai munka és az újságírás váltak a fő tevékenységi köreimmé. Azóta számos kiadvány, könyv és folyóirat szerkesztésében vettem részt, híroldalaknak és nyomtatott sajtónak is rendszeresen írtam. Emellett a művészetek és a kultúra világa is fontos része lett az életemnek, dolgoztam kulturális szervezőként, és az irodalom területén is aktív vagyok. Az utóbbi években egyre többféle témával kezdtem el foglalkozni: közéleti, gazdasági, politikai és technológiai területeken is írok. Újabban a kriptovaluták világa is érdekel, ismerkedem ezzel a területtel, és ebben a témában is készítek írásokat. Törekszem arra, hogy a sokszínű érdeklődésemet közérthetően és értékesen adjam vissza az olvasóknak.

Legfrissebb hírek

ózonlyuk

Eltűnhet az ózonlyuk? Meglepő fordulat az égbolton

Az ózonréteg lassú, de biztos gyógyulása figyelhető meg. Az eddigi elképzelések, miszerint az ózonréteg menthetetlen, megdőlni látszik, hála a Montreal Protocolnak. Amikor az emberiség először ébredt rá arra, hogy bizonyos szintetikus gázok

Mielőtt továbblépnél