Emberek milliói maradnak láthatatlanok a globális statisztikákban

2025.03.24.
Olvasási idő: 3 perc

Egy friss tanulmány szerint a Föld népessége jelentősen alulbecsült lehet, különösen a ritkábban lakott vidéki területeken. A finnországi Aalto Egyetem kutatói rámutattak, hogy a jelenlegi, rácsalapú népességbecslési módszerek pontatlanok lehetnek, mivel főként sűrűn lakott városi környezetben kalibrálták őket.​

A világ népességének 43%-a vidéki területeken él, és ha a kutatók számításai helytállóak, akkor akár több milliárd ember is hiányozhat a hivatalos globális statisztikákból és adatbázisokból. Josias Láng-Ritter, a tanulmány vezetője elmondta:​

„Meglepődtünk, hogy a vidéki területeken élő valódi népesség sokkal magasabb, mint amit a globális adatok mutatnak – a vizsgált időszakban a vidéki népességet 53%-tól 84%-ig terjedően alulbecsülték.”​

Miért számoltunk eddig rosszul? A „négyzetrácsos” módszer buktatói

A világ népességét ma már nemcsak klasszikus népszámlálások alapján becsülik, hanem egy úgynevezett rács alapú (grid-based) modell segítségével. Ez azt jelenti, hogy a Föld felszínét egyenlő méretű négyzetekre osztják fel (például 1×1 km-es blokkokra), és minden négyzetre becsülik, hogy ott körülbelül hány ember él az adott területen.

Ezekhez a becslésekhez különféle forrásokat használnak – például népszámlálási adatokat, műholdfelvételeket, az épületek sűrűségét vagy épp az éjszakai világítás intenzitását. A gond csak az, hogy ezeket a modelleket többnyire városi környezetre hangolták, ahol jóval pontosabban látszik, hol és hogyan élnek emberek.

A vidéki területeken viszont sokkal nehezebb pontos adatokat gyűjteni:

  • az eldugott falvakban élők kimaradhatnak a népszámlálásból,
  • a műholdas képek nem mindig árulkodnak a valódi népsűrűségről (pl. fák, fedett épületek),
  • és számos országban nincs rendszeres vagy részletes adatgyűjtés a vidéki lakosságról.

Mindez ahhoz vezethetett, hogy a hivatalos népességi térképeken és kimutatásokban sok helyen egyszerűen túl keveset becsültek, így emberek milliói – vagy akár milliárdjai – láthatatlanok maradtak a globális statisztikákban.

Emberek milliói hiányozhatnak a mostani térképről

A kutatók 1975 és 2010 közötti adatokat elemeztek, különös tekintettel 307 gátépítési projektre 35 országban, ahol a lakosság elköltöztetésére vonatkozóan pontos adatok álltak rendelkezésre. Az eredmények jelentős eltérést mutattak a hivatalos becslésekhez képest, ami arra utal, hogy a vidéki népesség számbavétele nem elég pontos.​

Ez a pontatlanság komoly társadalmi és gazdasági következményekkel járhat, hiszen a népességbecslések alapvető fontosságúak a közszolgáltatások nyújtásától kezdve a klímaváltozás hatásainak becsléséig. A kutatók szerint több befektetésre van szükség a vidéki területek népességének nyomon követésére, hogy ezek az emberek ne maradjanak ki a fontos erőforrások elosztásából.​

A tanulmány eredményei vitát váltottak ki a tudományos közösségben. Egyes szakértők szerint a műholdképek és az adatgyűjtés minőségének javulása csökkentheti ezeket az eltéréseket. Mindazonáltal, még mérsékelt alulbecslés esetén is több százmillió emberről lehet szó, akik nincsenek megfelelően számon tartva.​

Mi múlik a pontos népességadatokon?

A pontos népességadatok elengedhetetlenek a társadalmi és gazdasági tervezéshez. Ha a vidéki területeken élők száma valóban magasabb, mint eddig hittük, az jelentős hatással lehet a globális erőforrás-elosztásra és a fenntartható fejlődési célok elérésére.​

Ez a felfedezés ismét rámutat arra, hogy mennyire fontos a pontos adatok gyűjtése és elemzése a világ minden táján, különösen a kevésbé urbanizált területeken. A technológia fejlődésével remélhetőleg egyre pontosabb képet kaphatunk bolygónk valódi népességéről, ami hozzájárulhat a globális problémák hatékonyabb kezeléséhez.​

katilan

Kereskedelmi akadémián végeztem, eredetileg könyveléssel, banki vagy biztosítási területen képzeltem el a jövőmet. Az élet azonban más irányba vitt: első munkahelyem egy nyomda volt, ahol ugyan könyvelőként kezdtem, de idővel teljesen más területre sodródtam. A grafikai munka és az újságírás váltak a fő tevékenységi köreimmé. Azóta számos kiadvány, könyv és folyóirat szerkesztésében vettem részt, híroldalaknak és nyomtatott sajtónak is rendszeresen írtam. Emellett a művészetek és a kultúra világa is fontos része lett az életemnek, dolgoztam kulturális szervezőként, és az irodalom területén is aktív vagyok. Az utóbbi években egyre többféle témával kezdtem el foglalkozni: közéleti, gazdasági, politikai és technológiai területeken is írok. Újabban a kriptovaluták világa is érdekel, ismerkedem ezzel a területtel, és ebben a témában is készítek írásokat. Törekszem arra, hogy a sokszínű érdeklődésemet közérthetően és értékesen adjam vissza az olvasóknak.

Legfrissebb hírek

arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális

Pár éven belül megelőzheti a ChatGPT-t egy új AI chatbot?

A Perplexity mesterséges intelligenciája 780 millió kérdést kapott májusban, mondta Aravind Srinivas vezérigazgató a Bloomberg Tech Summit csütörtöki rendezvényén. Srinivas szerint az AI chatbotnak 780 millió kérdést tettek fel az előző hónapban,
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél