Néhány hónapnyi viszonylagos nyugalom után ismét felmerült a fertőzésveszély kérdése: a WHO szerint újabb mutáció jelent meg, amely már több országban is növekvő esetszámokat okoz.
Az NB.1.8.1 jelű variáns Kínában már dominánssá vált, más régiókban pedig fokozódó terjedést észleltek. Egyelőre nem tudni, mekkora közegészségügyi kockázatot jelenthet – az eltérő nemzeti reakciók is ezt a bizonytalanságot tükrözik.
Már négy országban észlelték a terjedését
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégiben a „megfigyelés alatt álló variánsok” közé sorolta az NB.1.8.1-et. A május 28-i frissítés szerint a variáns több térségben is növekvő esetszámokat okoz, különösen Délkelet-Ázsiában, a Csendes-óceán nyugati régióiban és a Földközi-tenger térségében.
Jelenleg négy országban és területen figyeltünk meg növekedést: Kambodzsában, Kínában, Hongkongban és Szingapúrban
– közölte a szervezet.
Világszinten továbbra is az LP.8.1 számít dominánsnak, de a WHO szerint sem az LP.8.1, sem az NB.1.8.1 nem tűnik a jelenleginél nagyobb közegészségügyi kockázatnak.
Tünetek és kételyek Kínából
A kínai CDC szerint az NB.1.8.1 az országban már a legtöbb esetszámért felel. Egyes kínai orvosok szerint a legjellemzőbb tünet az erős torokfájás. A hivatalos statisztikák viszont kérdéseket vetnek fel: a kínai adatok szerint márciusban mindössze hét ember halt meg a vírus következtében.
Dr. Jonathan Liu, a kanadai College of Traditional Chinese Medicine professzora szerint ez az adat valószínűtlen.
Kanadában, ahol jóval kevesebben élnek és a közegészségügy is erős, több mint 1900 haláleset történt augusztus óta. Hogyan lehetne Kínában csak havi hét?
– tette fel a kérdést.
Sean Lin, a Fei Tian College adjunktusa, volt amerikai katonai mikrobiológus, szintén bírálta a kínai átláthatóságot. A kínai CDC nem közölt adatokat sem a súlyos esetek arányáról, sem a kórházi kezelések és halálozások számáról.
Több szakértő szerint az adatok kozmetikázása és az esetek elhallgatása komoly bizalmi problémát okoz a globális egészségügyi megítélésben.
Az átláthatóság hiányát nemcsak szakértők, hanem politikai szereplők is többször szóvá tették. Az Egyesült Államok egyes hírszerzési forrásai és a Trump-kormányzat szerint a vírus eredetileg egy vuhani laboratóriumból kerülhetett ki még 2019 végén. A vádak szerint a kínai vezetés ekkor megpróbálta eltitkolni és lekicsinyelni a helyzet súlyosságát. Bár erről tudományos konszenzus nincs, a halálozási és fertőzési statisztikákat azóta is gyakran éri kritika.
Védekezési stratégiák Ázsiában
Tajvanban figyelmeztetést adtak ki a lakosságnak: a hatóságok maszkviselésre és gyakori kézmosásra kérik az embereket. A hónap elején emelkedést jelentettek a fertőzésszámban.
Dél-Korea is megerősítette, hogy figyelik a helyzetet. A Belügyminisztérium második főigazgató-helyettese, Lee Han-kyung szerint a szomszédos országok – például Hongkong, Kína, Thaiföld – növekvő esetszámai aggodalomra adnak okot. A 65 év felettiek és a veszélyeztetett csoportok számára a védőoltás felvételét ajánlják.
A Koreai Orvosszövetség szerint az időjárás-ingadozások és az intenzív utazások miatt is nőhet a fertőzések kockázata.
Indiában, Delhi tartomány egészségügyi minisztere, Pankaj Singh úgy nyilatkozott: nincs szükség pánikra, de az egészségügyi rendszer készen áll. Az intézményeket utasították, hogy biztosítsák a szükséges gyógyszereket, oxigént és kórházi kapacitást. A jelentett tünetek között enyhe láz, köhögés és nátha szerepel.
USA: nincs jelentős aggodalom
Az amerikai Járványügyi Központ (CDC) szerint a variáns jelenleg nem okoz nagyobb közegészségügyi kockázatot, mint más ismert törzsek. „Tisztában vagyunk az NB.1.8.1 eseteivel Kínában, és kapcsolatban állunk nemzetközi partnereinkkel” – közölte a CDC.
A hivatalos adatok szerint a variáns még nem jelent meg olyan arányban, hogy bekerüljön a COVID Data Tracker adatbázisba – eddig kevesebb mint 20 azonosított szekvenciát regisztráltak.
Az amerikai egészségügyi hatóságok egyelőre nem tekintik kiemelt fenyegetésnek az új törzset, de folyamatosan figyelik az esetek számának alakulását.
Oltassunk, vagy ne oltassunk?
Az újonnan felbukkanó NB.1.8.1 variáns hatására több országban – például Dél-Koreában – ismét napirendre került az oltási kampány kérdése, főként az idősebbek és a veszélyeztetett csoportok védelmében. Ugyanakkor az oltásokkal kapcsolatos bizalom az utóbbi időben világszerte megingott. Ahogy arról korábban is írtunk, több országban – például Németországban vagy az Egyesült Államokban – egyre több adat kerül nyilvánosságra az oltások mellékhatásairól, illetve arról, hogy a vakcinák hatékonysága a korábban ígértnél alacsonyabb lehetett. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy az újabb variánsok megjelenésekor sokan már nagyobb fenntartásokkal követik a hivatalos ajánlásokat, mint a járvány korábbi szakaszaiban.
Hungarian 