Egy új tanulmány szerint a korai Homo sapiens már jóval az afrikai kontinensről való kivándorlás előtt megtanulta, hogyan éljen túl a legkülönbözőbb és legzordabb természeti körülmények között. Ez a képesség – az úgynevezett ökológiai rugalmasság – lehetett az egyik kulcsa annak, hogy végül sikeresen elterjedt az egész világon.
A rugalmasság volt a kulcs ahhoz, hogy fennmaradt az emberiség
A kutatók a Nature folyóiratban megjelent tanulmányban 120 000 és 14 000 évvel ezelőtti afrikai régészeti lelőhelyeket vizsgáltak meg. Ezekről a helyszínekről szerzett minták alapján rekonstruálták, milyen lehetett az éghajlat, amikor őseink ott éltek. A kutatás vezetői szerint meglepő fordulat történt nagyjából 70 000 évvel ezelőtt: ettől az időszaktól kezdve a korai emberek egyre szélsőségesebb környezetekben kezdtek letelepedni – például sivatagokban, sűrű esőerdőkben vagy sziklás hegyvidékeken.
„Az emberek ökológiai általánosítók – ez a szupererőnk. Míg más fajok egy-egy konkrét élőhelyhez kötődnek, mi képesek vagyunk mindenféle környezethez alkalmazkodni, legyen szó trópusi dzsungelekről, szavannákról vagy hideg tundrákról. ” – mondta Eleanor Scerri, a németországi Max Planck Intézet kutatója.
A Homo sapiens körülbelül 300 000 éve jelent meg Afrikában.
Bár voltak kisebb kirajzások a kontinensről korábban is, tartós települések a világ más részein csak körülbelül 50 000 évvel ezelőtt kezdtek kialakulni. A kutatók szerint ez nem feltétlenül valamilyen hirtelen technológiai ugrás miatt történt, ahogy azt korábban gondolták, hanem sokkal inkább a fokozatosan kialakuló alkalmazkodóképesség miatt.
„Ahelyett, hogy egy nagy áttörést kerestünk volna, ez a tanulmány arra fókuszált, hogyan vált maga a rugalmasság a túlélés eszközévé” – magyarázta Emily Hallett, a Loyola Egyetem (Chicago) régésze.
A tanulmány szerint a korai emberek már jóval azelőtt, hogy elhagyták Afrikát, olyan sokféle élőhelyen próbáltak szerencsét, hogy tulajdonképpen előkészítették magukat a globális terjeszkedésre. Ez a próbaüzem lehetett az oka annak, hogy a későbbi migrációk sikeresek lettek.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy nem csak a Homo sapiens hagyta el Afrikát – emlékeztet William Banks, a Bordeaux-i Egyetem régésze, aki nem vett részt a kutatásban. A neandervölgyiek például már korábban elterjedtek Európában, és más emberfajok is megjelentek Ázsiában. A különbség az, hogy ezek a csoportok végül kihaltak, míg a Homo sapiens máig fennmaradt.
Hogy pontosan miért csak mi maradtunk meg, arra még nem tud egyértelmű választ adni a tudomány. De az biztosnak tűnik, hogy a különféle kihívást jelentő környezetekhez való alkalmazkodás képessége kulcsszerepet játszott fajunk sikerében.
Hungarian