Miközben a világ egy része visszakozik a klímavédelmi vállalásoktól, Kína meglepő fordulatot vett: a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója már 18 hónapja nem növeli emisszióját – és úgy tűnik, mindezt rekordsebességű megújulóenergia-fejlesztésekkel éri el. Napenergia, szélenergia, elektromos járművek: Kína nemcsak gyártja, hanem úgy tűnik, használja is őket.
CO₂: 18 hónapja nincs növekedés
A Carbon Brief friss elemzése szerint Kína szén-dioxid-kibocsátása 2024 márciusa óta vagy stagnál, vagy csökken. 2025 harmadik negyedévében például nem változott az egy évvel korábbi szinthez képest – miközben az ország energiaszükséglete nőtt. Ez önmagában is meglepő, főleg, ha figyelembe vesszük: a világ legnagyobb kibocsátójáról beszélünk, amely korábban évente új rekordokat döntött.
A trendet nem kizárólag a gazdaság lassulása okozza – bár az acél- és cementgyártás visszaesése valóban csökkentette az ipari kibocsátásokat –, hanem az elektromos járművek és a megújuló energia dinamikus előretörése is.
Az elektromos autók ténylegesen visszafogják az olajigényt
Kína közlekedési szektora 2025 harmadik negyedévében 5%-kal kevesebb szén-dioxidot bocsátott ki, mint egy évvel korábban. Ennek fő oka az elektromos járművek gyors elterjedése: az országban évente több millió új EV kerül az utakra, és már nemcsak gyártási célra, hanem belső felhasználásra is növekvő arányban.
Ez már nem PR, hanem hatás: a közlekedés olajfogyasztása érdemben visszaesett, ami látványosan megmutatkozik a CO₂-mérlegen is.
Brutális ütem a megújulókban – rekordot döntő napenergia-fejlesztés
2025 első kilenc hónapjában Kína 240 gigawattnyi új napelemes kapacitást és 61 GW szélerőművi teljesítményt helyezett üzembe. Ezek nem elírások.
Összehasonlításként: Magyarország teljes beépített napelemes kapacitása jelenleg alig haladja meg a 6 GW-ot, vagyis Kína mindössze háromnegyed év alatt ennek negyvenszeresét állította rendszerbe.
(Forrás: Carbon Brief / Lauri Myllyvirta)
Ennek köszönhető, hogy a villamosenergia-fogyasztás 6,1%-os növekedése ellenére a szektor CO₂-kibocsátása nem nőtt. A naperőművek termelése 46%-kal ugrott meg, a szélerőműveké 11%-kal. Ez a kombináció már elég volt ahhoz, hogy ellensúlyozza a növekvő igényt.
(Forrás: Carbon Brief / Lauri Myllyvirta)
A kínai szénpiacon az elmúlt hónapokban túlkínálat és keresletcsökkenés alakult ki, ami szintén közrejátszhatott abban, hogy az energiatermelés kibocsátása nem emelkedett, sőt több ágazatban enyhülés is tapasztalható volt.
A klímavezér-szerep most épp üresen áll
Kína elnöke, Xi Jinping idén szeptemberben videóüzenetben jelentette be az ENSZ klímacsúcsán: az ország 2035-ig legalább 10%-kal csökkenti üvegházhatású gázkibocsátását, a korábbi csúcsértékekhez képest. „Arra törekszünk, hogy ezt is túlteljesítsük” – tette hozzá.
Közben az Egyesült Államok a Trump-adminisztráció alatt újra kivonul a klímavédelmi vállalásokból, Európában pedig több ország visszakozik az eredeti zöld céloktól. Ez olyan geopolitikai helyzetet teremt, ahol Kína akár vezető szerepbe is kerülhet – legalábbis az adatok szintjén.
Kína valóban zöldül – de kérdés, meddig és hogyan
Az adatok szerint Kína most valóban elindult egy új pályán: a megújuló energia nemcsak hogy nő, de már észrevehető hatással van a kibocsátási szintekre. Ugyanakkor más ágazatok – például a vegyipar – továbbra is növekednek, így a kérdés az, hogy fenntartható-e ez az egyensúly, vagy csak ideiglenes megtorpanásról van szó.
A klímaválság „nyertesének” szerepe talán túlzás – de ha a trend folytatódik, és nem csupán kampányígéret marad, akkor a világ klímatérképén Kína egészen új színben tűnhet fel.
