A zenekarok sorra modanak búcsút a dobosoknak, rohamtempóban cserélgetik őket, majd amikor mégsem válnak be, visszaveszik azokat, akiket a múlt héten még kirúgtak. Káosz uralkodik a dobok mögött, amely a zeneipar egészét érinti. Mégis lehet az oka mindennek?
Váratlan és meglehetősen furcsa történések rengetik meg a szórakoztatóipart 2025-ben. Az amerikai sajtóban Drummergeddon néven híresült el a jelenség, ami egyfajta dobos-apokalipszisként söpör végig a zenei világon.
A dobosok lázadnak, egymást érik az elbocsátások, a cserék, a visszahívások és a karaktergyilkosságok, mintha egy rockopera keveredett volna egy valóságshow-val. Jogos a kérdés: mi a fene folyik itt?
Összeesküvés-elmélet van születőben?
A Foo Fighters és a Nine Inch Nails nemes egyszerűséggel dobost cseréltek, mintha csak egy pár cipőről lenne szó. Josh Freese, a szakma egyik ikonikus veteránja, repült a Foo Fighters-ből – egy évvel azután, hogy a tragikus sorsú Taylor Hawkins helyére lépett. Helyét Ilan Rubin vette át, aki korábban épp Freese-t váltotta a Nine Inch Nails-ben. Most Freese visszament a Nine Inch Nails-hez, Rubin pedig átvette a helyét a Foo-ban. Bírod ezt követni?
Ámde ez még csak a jéghegy csúcsa. A Who dobosdrámája például már-már egy nagymamák által hőn szeretett latin szappanopera szintjén mozog. Zak Starkey – Ringo Starr fia és Keith Moon egykori tanítványa – évtizedek óta a Who tagja, de idén háromszor rúgták ki és vették vissza. Roger Daltrey és Pete Townshend nyíltan háborúznak vele a médiában, miközben Zak keserű szájízzel nyilatkozik az egész huzavonáról.
Itt azonban nem áll meg a sor. A Slipknot, a Sepultura és a Suicidal Tendencies is dobosokat cseréltek, mintha valami rejtélyes összeesküvés állna a háttérben. A GNR-nél, az Iron Maiden-nél, a Pearl Jam-nél és az Oasis-nél szintén zajlik a váltás – sokszor olyan dobosokat menesztenek, akik évtizedek óta meghatározták a zenekar hangzását.
De miért pont a dobosok? Mert ők a zene igazi motorjai. Ha egy dobos nem kezeskedik az ütemért, az egész zenekar szétesik. Ők viszik a hátukon a dinamikát és a tempót – és gyakran ők az elsők, akiket hibáztatnak, ha valami félrecsúszik.
A Drummergeddon lényege túlmutat a hírverésen és a pletykákon: ez egy mélyebb válság a zeneiparban, ahol a dobosok végre hangot kapnak. Bár néha úgy tűnik, mintha a háttérben motoszkálnának csak, valójában ők jelentik az egész show szívét. Ha elmegy a dobos, nem csak egy zenész távozik – hanem a ritmus maga.
