Afrika számos állama évtizedek óta kettős szorításban él: gazdaságuk a dollárhoz kötött, miközben egyre jobban függnek a kínai hitelektől és beruházásoktól. Ez nemcsak az államadósságokat növeli, hanem a gazdasági szuverenitást is korlátozza.
Nem meglepő, hogy időről időre felmerülnek kitörési kísérletek – a legújabb az afrikai közös valuta ötlete, amely akár a globális pénzügyi erőviszonyokat is felboríthatja. Most több afrikai nagyhatalom és regionális szövetség fogott össze egy példátlan gazdasági kísérletre.
Ez a törekvés most konkrét formát öltött: több afrikai nagyhatalom és regionális szövetség összefogott, hogy egy eddig példátlan gazdasági kísérletbe kezdjen.
Nyersanyagokkal fedezett új afrikai valuta készül
Afrika nagyobb államai és regionális szövetségei egy merész gazdasági terv mögé álltak be: létrehoznának egy, stratégiai nyersanyagokkal – úgynevezett kritikus ásványokkal – fedezett, de a hétköznapi forgalomban nem használt pénznemet. Ezek a nyersanyagok kulcsfontosságúak a technológiai fejlődéshez, a hadiiparhoz és a gazdasági növekedéshez is.
Közgazdászok szerint egy árualapú elszámolási egység csökkenthetné Afrika függését a külföldi devizáktól – főleg az amerikai dollártól – és mérsékelhetné a rászorultságot a kínai, európai, amerikai és globális pénzügyi intézményektől, például a Világbanktól érkező hitelekre.
A pénznem munkaneve Afrikai Elszámolási Egység (African Units of Account, AUA), a tervet az Afrikai Fejlesztési Bank (AfDB) és a KPMG dél-afrikai részlege dolgozta ki. A kezdeményezést az Afrikai Unió és a kontinens legnagyobb gazdasági ereje, Dél-Afrika is támogatja, és hamarosan egy tesztpiacon is kipróbálhatják.
A javaslat szerint az AUA azonnal megjelenne a nemzetközi devizapiacon, és kevésbé lenne kitéve az egyes afrikai valuták vagy a dollár árfolyamingadozásainak, ami vonzóbbá teheti a befektetők számára. A közgazdászok úgy vélik, hogy a valutát fedező ásványkincs-tartalékok csökkenthetnék a hitelezők által érzékelt kockázatot, így az afrikai fejlesztési projektek – különösen az energetikai beruházások – kedvezőbb kamatozású kölcsönökhöz juthatnának.
Szakértők szerint Kína akár fegyverként is bevetheti a valutát
Miközben Afrika bányászati szektora egyes szereplői támogatják az új valuta ötletét, mások figyelmeztetnek: Kína – amely uralja a kritikus ásványok globális ellátási láncát – akár arra is használhatná, hogy ezek kereskedelmét csak ebben engedélyezze, gazdasági nyomást gyakorolva más országokra.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a kobalt, a réz, a platina és a lítium iránti kereslet hamarosan akár négyszeresére nőhet, miközben a világ vezető gazdaságai versenyt futnak a készletekért. Afrika ebben kulcsszereplő: bár a világ legszegényebb régiója, az IMF szerint a globális kritikus ásványkészletek közel egyharmada itt található.
Ezek a nyersanyagok nélkülözhetetlenek a modern technológiákhoz és a hadiiparhoz is. Donald Trump volt amerikai elnök létfontosságúnak nevezte őket az Egyesült Államok jövője szempontjából, és gyors ellátásbiztosítást sürgetett. Az amerikai Földtani Szolgálat (USGS) 50 ilyen ásványt sorol fel – köztük a kobaltot, a lítiumot, a mangánt, a platinát, a tantált, a wolframot és a vanádiumot –, amelyek többsége Afrikában található.
Dél-Afrika a világ legnagyobb mangán- és platinatermelője, Zimbabwe a lítium egyik vezető kitermelője, a Kongói Demokratikus Köztársaság pedig a kobalttermelés 70 százalékát adja.
Moeletsi Mbeki dél-afrikai közgazdász az Epoch Times-nak azt mondta:
Egy jól kezelt, kritikus ásványokkal fedezett valuta megerősíthetné Afrika pozícióját a globális nyersanyagpiacokon, és lehetőséget adna arra, hogy a kontinens a bőséges természeti erőforrásait végre saját hasznára fordítsa.” Szerinte ez különösen fontos most, amikor a világpiacokat háborúk és piaci felfordulások okozta bizonytalanság sújtja. „Ha figyelembe vesszük a Trump által kivetett vámokat és a jelenlegi, valamint jövőbeni kereskedelmi háborúkat, lehet, hogy egy ilyen új valuta megóvhatná Afrikát attól, hogy ezeknek a konfliktusoknak a járulékos áldozata legyen.
Az AfDB és a KPMG javaslata szerint a valuta fedezetét Afrikában bányászott kulcsfontosságú ásványok kosara adná, célja pedig egy egységesebb, stabilabb pénzügyi rendszer kialakítása. Az ásványtermelő országok előre rögzített arányban lekötnék igazolt készleteik egy részét, ezzel ösztönözve a regionális integrációt és a határokon átnyúló kereskedelmet.
Moono Mupotola, az AfDB dél-afrikai igazgatója az Epoch Times-nak elmondta: jelenleg azt határozzák meg, mely ásványok kerüljenek be a „tesztbe”, és mely ország lesz a „pilot” helyszín a megvalósíthatósági tanulmányhoz.
Mbeki szerint a valuta elősegíthetné az ásványkincsek feletti nagyobb helyi kontrollt: az afrikai ásványok kevesebb mint öt százalékát dolgozzák fel helyben, így a profit főként külföldi – főleg kínai – cégeknél landol. Egy közös valuta egységbe kovácsolhatná a bányászati ipart és a kormányokat, növelve a függetlenséget és a helyi hasznot.
Hambaba Jimaima, a Zambiai Egyetem kutatója szerint a valuta Afrika gazdasági függetlenségét szolgálná Kínától és a Nyugattól, miközben növelné a kontinens politikai súlyát. Afrika belefáradt a segélyekért és kereskedelemért való nyugati függőségbe, valamint a kínai hitelektől való leköteleződésbe, és saját maga akarja bányászni, finomítani kritikus ásványait, amelyeket „aduászának” tart.
Más szakértők óvatosságra intenek: Ezra Suruma ugandai közgazdász a kritikus ásványok ingadozó árfolyamát, Frank Blackmore, a KPMG Dél-Afrika vezető közgazdásza pedig az infrastrukturális hiányosságokat, áramellátási gondokat és munkaerőhiányt említette.
Mbeki hozzátette: a kezdeti ásványkészlet fedezetként szolgálhatna egy fejlesztési alaphoz, de Kína – bármennyire hangoztatja Afrika támogatását – nem szívesen engedne át befolyást, és akár politikai fegyverként is használhatná a valutát. Amíg ekkora szerepe van a kritikus ásványok ellátási láncaiban, az új valuta ingatag lábakon állhat.
Kadhafi is egy közös afrikai valutáról álmodott
Nem ez volt az első alkalom, hogy egy afrikai vezető megpróbált elszakadni a globális pénzügyi status quótól. A 2000-es évek végén Moammer Kadhafi líbiai vezető egy aranyfedezetű, pán-afrikai valuta – a „dínár” – bevezetését tervezte, az Afrikai Unió országainak közös fizetőeszközeként. A cél az volt, hogy Afrika megszabaduljon a francia frank (CFA) és a dollár befolyásától, és saját, stabil alapú eszközzel bonyolítsa kereskedelmét, különösen az olajexportot.
Líbia jelentős aranytartalékai és Kadhafi személyes lobbija nyugaton is aggodalmat keltett, mivel a terv alááshatta volna a dollár és az euró afrikai szerepét. A történet tragikus véget ért: Kadhafit megbuktatták és megölték, Líbia káoszba süllyedt, a pán-afrikai valuta terve pedig végleg eltűnt a napirendről.
Hivatalosan a 2011-es nyugati katonai beavatkozást a líbiai polgárháború és az emberi jogi helyzet súlyosbodása indokolta. Ugyanakkor egyes elemzők és visszaemlékezések szerint a pán-afrikai aranypénz terve is szerepet játszhatott abban, hogy Kadhafi sorsa végül tragikus fordulatot vett. Más szóval, a pénzügyi függetlenség ilyen radikális lépése egyesek szerint hozzájárulhatott politikai „eliminálásához”.
Hogy az ásványfedezetű afrikai valuta valóban új korszakot hoz-e, vagy csupán új frontot nyit a nagyhatalmak befolyási versenyében, azt ma még senki sem tudja megmondani. Egy biztos: Afrika ásványkincsei nemcsak a kontinens jövőjét, hanem a globális erőviszonyokat is formálhatják – kérdés, hogy a kontinens maga mennyit tud ebből a saját javára fordítani.
Hungarian 