Ha úgy érzed, hogy nehezebben koncentrálsz, könnyebben félbehagysz dolgokat, vagy gyakrabban tűnik vonzóbbnak egy görgetéssel eltöltött este, mint egy jó buli vagy egyszerű találkozás a barátokkal – nem biztos, hogy csak „fáradt vagy”, és hogy csak nyugalomra vágysz. Meglehet, hogy több van a háttérben. Egy friss amerikai kutatás szerint a mobiltelefon használat az elmúlt évtizedben olyan mélyen formálta át a fiatal felnőttek személyiségét, hogy az már a statisztikákban is jól látható. És sajnos nem jó irányba.
Egy friss, az Understanding America Study adataira épülő elemzés szerint a smartphone-használat drámai mértékben alakítja át a fiatal felnőttek személyiségjegyeit – és nem éppen kedvező irányban. A kutatás legriasztóbb megállapítása, hogy az elmúlt kevesebb mint tíz évben a 16–39 éves korosztály körében meredeken visszaesett a lelkiismeretesség – vagyis az a tulajdonság, amely leginkább kapcsolódik a felelősségtudathoz, a kitartáshoz és az önkontrollhoz.
Míg korábban ez a mutató ebben a korcsoportban az átlag felett mozgott, mára a harmincadik percentilis környékére esett vissza. Az idősebb generáció – amely jóval kisebb arányban használja a közösségi médiát és a mobilos streaminget – ezzel szemben gyakorlatilag változatlan maradt.
A Financial Times részletes grafikonokkal illusztrált cikke szerint a változás nem csupán az összpontosítás képességét érinti. Az adatok alapján egyre nagyobb arányban fordulnak az emberek a digitális világ felé a valós társas kapcsolatok helyett, ami együtt jár a bizalom és a nyitottság visszaesésével is. A lap összegzése szerint:
Bár a teljes magyarázat alapos vizsgálatot igényel, és sok tényező lehet a háttérben, a smartphone-ok és a streaming szolgáltatások valószínűleg kulcsszereplők. Az állandóan elérhető, kifejezetten figyelemfelkeltő digitális média robbanásszerűen megnövelte a figyelemelterelést, és soha nem volt ilyen könnyű el sem kezdeni a terveket, vagy útközben félbehagyni azokat. Az online világ kényelme miatt a való életbeli elköteleződések bonyolultnak és fárasztónak tűnnek. A megnövekedett képernyőidő és a csökkenő személyes találkozások pedig elősegítik a ‘ghosting’ jelenségét.
A változás sebessége példa nélküli. A nyomtatás feltalálása a 15. században gyökeresen átalakította a világot, de ez a folyamat évszázadok alatt zajlott le, bőven hagyva időt az intézményeknek és a kultúráknak az alkalmazkodásra. A smartphone-ok viszont alig másfél évtized alatt formálták át az emberi gondolkodást, a társas normákat és a mentális egészséget – mindenféle komolyabb „védőkorlát” kialakítása nélkül.
A kutatók szerint a probléma gyökere, hogy az okostelefon egyfajta viselkedési „nyerőgép” lett: az állandó újdonság, visszajelzés és inger keresése lassan kiszorítja a hosszan tartó, mély fókuszt és a kitartást. Aki egyszer belép ebbe a körforgásba, egyre nehezebben tud kilépni belőle.
A helyzet orvoslására nem látszik gyors megoldás. Az alkalmazás-időzítők, a fekete-fehér képernyő beállítások vagy a „digitális detox” kampányok legfeljebb átmeneti enyhülést hozhatnak, de nem fordítják vissza a folyamatot. A technológiai ipar üzleti modellje ugyanis az elköteleződésre – és ezen belül a figyelem folyamatos lekötésére – épül.
A tanulmány szerint a legfontosabb első lépés a helyzet nyílt elismerése: tudatosítani kell, hogy az „figyelemgazdaság” nyersanyaga maga az emberi fókusz, amelyet jelenleg gyorsabban égetünk, mint bármely más erőforrást. Ha ezt nem ismerjük be, nincs esély sem a lassításra, sem a megfordításra.
Ráadásul a most „digitális csapdába” került fiatalokat hamarosan újabb generáció követi, akik még korábban és még intenzívebben lépnek ebbe a körforgásba. Ha nem találunk módot a mentőövek bedobására, a folyamat önmagát gyorsítva sodorhatja el a társadalmat.
Ahogyan a 19. századi iparosodás idején a környezetszennyezés ellen mozgalmak indultak, úgy a jövőben akár civil szervezetek, iskolai programok vagy közösségi kampányok is megjelenhetnek a „kollektív mentális szennyezés” visszaszorítására – legyen szó tudatosabb képernyőhasználatról, közösségi média szabályozásról vagy épp a személyes kapcsolatok újraértékeléséről.
Hungarian 