Egy új kutatás szerint a természetes lítiumszint fenntartása kulcsszerepet játszhat az agy egészségének megőrzésében és az Alzheimer-kór megelőzésében.
A lítium új szerepben: nem csak hangulatstabilizátor
A lítiumot az orvostudomány leginkább bipoláris zavar és depresszió kezelésére használja az 1970-es évek óta, de már több mint egy évszázada alkalmazzák pszichiátriai célokra. A köztudatban leginkább gyógyszerként él, de a Harvard Medical School és a Rush Egyetem kutatói most rávilágítottak arra, hogy a lítium valójában létfontosságú nyomelem lehet az emberi szervezetben — hasonlóan a vitaminokhoz vagy ásványi anyagokhoz, mint a C-vitamin vagy a vas.
A tudósok első alkalommal igazolták, hogy a lítium természetes módon jelen van a testünkben, és sejtszinten szükséges a normál működéshez. A felfedezés azért jelentős, mert eddig senki nem gondolta, hogy a lítium a normális agyműködés egyik alapköve lehet.
Állatkísérletek: az alacsony lítium gyorsítja az agy öregedését
A kutatásban a tudósok egérkísérletek során vizsgálták, mi történik, ha a lítiumot szinte teljesen eltávolítják az étrendből. Az eredmények meglepően gyorsan mutattak negatív hatásokat:
- Fokozott agyi gyulladás jelent meg, ami károsítja az idegsejteket.
- Béta-amiloid plakkok halmozódtak fel, amelyek az Alzheimer-kór egyik fő jelzője.
- Az idegsejtek károsodtak, a memóriafunkciók pedig romlottak.
Az Alzheimer-re hajlamos génmódosított egerek esetében az alacsony lítiumszint még gyorsabban idézte elő a betegség jellegzetes tüneteit. Ezzel szemben, amikor az állatok megfelelő lítiumszintet kaptak, az agyuk egészségesebb maradt, és ellenállóbb lett a kóros változásokkal szemben.
A lítium védőmechanizmusa: a mikrogliák szerepe
A kutatók felfedezték, hogy az Alzheimer-kórra jellemző béta-amiloid fehérje megköti a lítiumot, így az nem jut el a sejtekhez, különösen az úgynevezett mikrogliákhoz. A mikrogliák az agy „takarító sejtjei”, amelyek eltávolítják a káros fehérjéket és elhalt sejteket. Lítiumhiány esetén ezek a sejtek elvesztik hatékonyságukat, így a káros fehérje-lerakódások egyre nagyobb mértékben halmozódnak fel.
Ez egy önmagát erősítő, ördögi körhöz vezet: minél több béta-amiloid plakk rakódik le az agyban, annál több lítiumot kötnek meg ezek a lerakódások, így egyre kevesebb marad a sejtek számára. A lítiumhiány miatt az agy védekező mechanizmusai – például a plakkokat eltakarító mikroglia sejtek – gyengülnek, ami még gyorsabb plakkfelhalmozódást és az agy állapotának rohamos romlását okozza.
Ez is érdekelhet: A niacin titkai: Hogyan segíti a tested energiatermelését és védelmét
Lítium-orotát: egy ígéretes vegyület
A kutatás során egy speciális lítiumformát, a lítium-orotátot is tesztelték, amely nem kötődik a béta-amiloidhoz. Ennek köszönhetően a lítium szabadon eljutott a sejtekhez, és helyreállította azok működését.
Az Alzheimer-es egerek, amelyek ezt a vegyületet kapták, csökkent plakk- és tau-fehérje lerakódást mutattak, javultak a memóriafunkcióik és újra képesek voltak tanulni és eligazodni a kísérleti labirintusokban.
Korábbi bizonyítékok: ivóvíztől a pszichiátriai kezelésekig
A legújabb kutatás megerősíti a korábbi évek megfigyeléseit, és végre biológiai magyarázatot is ad rájuk. Egy 2017-es dán tanulmány kimutatta, hogy azoknál az embereknél, akik ivóvizében természetes módon magasabb volt a lítium szintje, jóval ritkábban diagnosztizáltak demenciát. Hasonló eredményre jutott egy 2022-es brit vizsgálat is, amely szerint a lítiumkezelésben részesülő betegeknél az Alzheimer-kór előfordulása mintegy a felére csökkent a kontrollcsoporthoz képest. Eddig ezek az összefüggések főként statisztikai érdekességnek számítottak, most azonban a kutatók feltárták a mögöttük álló biológiai mechanizmusokat is.
Természetes források és étrendi szerep
A lítium természetes módon megtalálható a környezetben és az élelmiszerekben is. Különösen gazdag forrásai:
- Zöld leveles zöldségek (pl. spenót, kelkáposzta)
- Diófélék és magvak
- Hüvelyesek (bab, lencse, csicseriborsó)
- Fűszerek, például kurkuma és kömény
- Egyes ásványvizek
Ezek az élelmiszerek régóta a mediterrán és növényi alapú étrend fontos elemei, amelyekről korábban is kimutatták, hogy csökkenthetik a demencia kockázatát — lehet, hogy részben a lítiumtartalmuk miatt.
Miért kell óvatosnak lenni?
Fontos kiemelni, hogy a bipoláris zavar kezelésére használt lítiumdózis sokszorosa annak, amiről a mostani kutatás szól. A nagy dózisú lítium mérgező lehet, különösen időseknél, és vesekárosodást okozhat. Az Alzheimer-megelőzéshez szükséges dózis a becslések szerint ezerszer kisebb, de ennek pontos meghatározásához humán klinikai vizsgálatokra van szükség.
A szakértők egyértelműen figyelmeztetnek: nem szabad önállóan lítiumot szedni, amíg nincs hivatalos orvosi ajánlás.
Jövőbeli kilátások
Ha a humán vizsgálatok is alátámasztják a lítium védőhatását, ez forradalmasíthatja az Alzheimer-kór megelőzését és kezelését. Lehetséges, hogy a jövőben:
- Vérvizsgálattal mérik majd a lítiumszintet a kockázat becslésére.
- Alacsony dózisú lítiumpótlás kerül az idősödő emberek egészségprogramjába.
- Az étrendi ajánlásokban külön figyelmet kaphatnak a lítiumban gazdag ételek.