Amikor egy felhasználó megnyitja a ChatGPT-t, és beír egy kérdést, látszólag csak pár másodperc telik el, amíg válasz érkezik. A háttérben azonban óriási mennyiségű számítási kapacitás indul be, adatközpontok ezrei kezdik el a processzorok milliárdjait működtetni. Ez a folyamat sokkal több energiát igényel, mint azt elsőre gondolnánk. Ráadásul minél kifinomultabb a technológia, annál több energiára van szüksége. Digitális luxus a ChatGPT használata, vagy az energiaigény elfogadható ár a technológiai fejlődésért?
A válasz ára: több, mint egy kávéfőzés
A legfrissebb becslések szerint egy közepes hosszúságú ChatGPT-5 válasz akár 18–40 wattóra energiát emészthet fel. Összehasonlításképp egy modern LED-lámpa 10 watt körüli fogyasztással működik, vagyis egyetlen válasz előállítása felérhet 2-4 óra világítással.
Míg a 2023-as elődmodell (GPT-3.5 és GPT-4) nagyjából 2 wattot igényelt egy átlagos válaszhoz, a GPT-5 már nyolcszor, sőt akár húszszor energiaigényesebb lehet. A fejlődés ára tehát nemcsak az adatokban, hanem az elektromos hálózat terhelésében is mérhető.
Az energiaigény alakulása generációnként
Globális szinten már nem aprópénz
Egy-egy felhasználónak mindez talán fel sem tűnik. Napi pár kérdés, egy kicsivel több áram, mint amennyit a router fogyaszt. De ha az egészet világméretben nézzük, a kép egészen más.
Ha minden nap több százmillió ember ír be kérdéseket a ChatGPT-be, a fogyasztás olyan szintet ér el, ami már egy teljes ország energiaellátásával vethető össze. Kutatások szerint a jelenlegi tempó mellett 2026-ra az AI és a kriptovaluta-ipar együttes energiaigénye akár elérheti Japán teljes éves villamosenergia-felhasználását.
Míg 2020-ban becslések szerint az AI és a kriptovaluták energiaigénye kevesebb mint 1%-át tette ki a globális fogyasztásnak, 2026-ra becslések szerint már legalább 6-12% lehet.
2027-re az AI-hez kapcsolódó villamosenergia-felhasználás éves szinten 85–134 TWh-ra is emelkedhet, ez megegyezik például Hollandia vagy Argentína teljes éves fogyasztásával.
Ez a szám azért különösen figyelemre méltó, mert már most is komoly viták folynak az adatközpontok, AI-k környezetre gyakorolt negatív hatásáról. Az energiafogyasztás nemcsak környezeti, hanem gazdasági kérdéseket is felvet: vajon fenntartható-e a mesterséges intelligencia ilyen ütemű bővülése, és hogyan lehet zöldebb, hatékonyabb megoldásokat találni az energiaéhség mérséklésére?
Az AI-modellek energiaéhsége azért különösen aggasztó, mert hatalmas terhet ró az energiahálózatokra. A nagy nyelvi modellek tanítása gyakran hetekig vagy hónapokig tart, több tízezer GPU együttes munkájával. A működtetésük során pedig a folyamatosan futó lekérdezések adják hozzá azt a mindennapi terhelést, amely összeadódva globális szinten már erősen érzékelhető. Egyre több kutató hívja fel a figyelmet arra, hogy az AI jövőbeni terjeszkedése csak akkor lesz fenntartható, ha megújuló energiaforrásokkal, hatékonyabb hardverekkel és optimalizált algoritmusokkal sikerül csökkenteni az ökológiai lábnyomot.
A víz, amiről alig beszélünk
Kevesen tudják, de a nagy adatközpontok nemcsak áramot, hanem vizet is rengeteget fogyasztanak. A szerverek folyamatos hűtést igényelnek, és sok esetben édesvizet párologtatnak el erre a célra. Egyes becslések szerint már a GPT-3 betanítása is több mint 700 ezer liter víz elpárolgásával járt, ez egy kisebb falu teljes éves vízfogyasztásának felel meg.
Hatékonyság kontra valóság
Az OpenAI és más szereplők próbálnak tenni azért, hogy az újabb modellek energiatakarékosabbak legyenek. A GPT-4o például egy egyszerű kérdésre mindössze 0,3 wattórát használ, ami tízszer kevesebb, mint korábbi elődei. Ez azonban csak részben oldja meg a problémát, hiszen a Jevons-paradoxon érvényesül: minél hatékonyabb egy technológia, annál többen használják, így végső soron a teljes energiafogyasztás nő.
És mi lesz holnap?
Az emberiség válaszút előtt áll: a mesterséges intelligencia mindennapjaink részévé vált, de az ára nemcsak előfizetési díjban mérhető. A kérdés az, képesek leszünk-e megújuló energiaforrásokra építeni az AI jövőjét, vagy a fejlődés ára a környezeti terhelés lesz.
Ha belegondolunk: minden egyes kérdés, amit ma feltesznek, apró része annak a globális energiaáramlásnak, amely lassan a világ villamosenergia-hálózatát formálja át. Egy egyszerű beszélgetés így válik részesévé egy sokkal nagyobb történetnek – a digitális korszak energiaforradalmának.
Hungarian 