titokzatos objektum

Egy titokzatos objektum száguld át hamarosan a Naprendszerünkön

Start

Egy rejtélyes, csillagközi eredetű objektum, a 3I/ATLAS, szeptember és október folyamán halad át a Naprendszer belső térségén. Az eredetileg A11pl3Z néven azonosított égitest átmérőjét először 20 kilométerre becsülték, ami nagyobb, mint Manhattan hossza, de a legújabb megfigyelések alapján valószínűleg „csupán” 5–6 kilométer széles. Ez azonban még mindig elég lenne egy kihalási szintű katasztrófához, ha a Földdel ütközne. A több mint 200 000 km/óra sebességgel haladó objektum pályája szerencsére nem keresztezi bolygónkat, de így is egyre több figyelmet és vitát vált ki a tudományos közösségben és a közvéleményben.

Milyen pályán halad a 3I/ATLAS?

Az objektum a jelenlegi számítások szerint október 3-án halad el a Mars mellett, mindössze 0,19 csillagászati egységnyi (AU) távolságban. Ez közelebb van, mint a korábbi, 0,4 AU-ra tett becslések. Az égitest később megközelíti a Vénuszt (0,65 AU) és a Jupitert (0,36 AU) is, mielőtt október 30-án elérné pályájának napközeli pontját.

A Földhöz legközelebb december 19-én kerül, ekkor 1,8 AU távolságban halad el bolygónktól – ez megnyugtatóan nagy távolság, de a tudósok továbbra is figyelemmel kísérik pályáját, hiszen a számítások időről időre finomodhatnak.

Mi történne, ha ütközne egy bolygóval?

Egy 5–6 kilométeres aszteroida becsapódása a Földön katasztrofális következményekkel járna. Tudósok szerint egy 11–12 kilométer széles objektum már képes lenne az élet nagy részét eltörölni a bolygóról, de egy fele ekkora égitest is globális szintű pusztítást, porfelhőt és éghajlati változásokat okozna.

Ha a 3I/ATLAS a Marsot találná el, a következmények ott is kataklizmatikusak lennének: a bolygó felszíne jelentősen átalakulna, és a tudomány számára egyedülálló lehetőség lenne tanulmányozni, milyen hatásai vannak egy ilyen ütközésnek.

Avi Loeb vitatott elméletei: űrszikla vagy idegen űrhajó?

A Harvard asztrofizikusa, Avi Loeb felvetette, hogy a 3I/ATLAS talán nem is egyszerű üstökös vagy aszteroida. Megfigyelései szerint az objektum saját fényt bocsáthat ki, ami ellentmond a NASA által közölt adatoknak.

Loeb szerint két lehetőség van:

  • ha csak visszaveri a fényt, akkor a test mérete akár 19 km is lehet, ami rendkívül valószínűtlen,
  • ha viszont saját fényt termel, akkor elképzelhető, hogy egy nukleáris energiával működő mesterséges tárgy, sőt akár egy idegen civilizáció űrhajója.

Loeb hozzátette: „Nem zárható ki, hogy a 3I/ATLAS valójában egy idegenek által épített, nukleáris meghajtású űreszköz, amelynek felszínéről intersztelláris útja során lerakódott por szabadul fel.” Bár ez a feltételezés sokak szerint merő spekuláció, a tudós szerint az objektum szokatlan pályája is gyanúra ad okot: véletlenszerű belépés esetén csupán egy az ötszázhoz az esély, hogy ilyen közel haladjon el több bolygóhoz.

Tudományos bizonytalanságok és félelmek

A legtöbb csillagász Loeb elméletét túl merésznek tartja, ugyanakkor abban egyetértenek: a 3I/ATLAS olyan ritka jelenség, amelyet alaposan dokumentálni kell. A kutatók is elismerik, hogy a pályaszámítások az utóbbi hónapokban jelentősen változtak. Ez önmagában is rámutat arra, mennyire nehéz pontosan megjósolni a csillagközi objektumok viselkedését.

Sokan aggodalommal figyelik, hogy a Mars-hoz mért távolságot a korábbi 0,4 AU-ról 0,19 AU-ra módosították. Vajon a következő hónapokban újabb változások jönnek? Bár a jelenlegi adatok szerint nincs veszélyben a Föld, az emberekben jogosan merül fel a kérdés: mi van, ha a tudósok tévednek?

Az emberiség sebezhetősége

Még ha a 3I/ATLAS nem is jelent közvetlen veszélyt, története emlékeztet arra, milyen sérülékeny az emberi civilizáció. Oxfordi kutatók szerint a következő 75 évben egy a hatból az esélye annak, hogy az emberiség valamilyen globális katasztrófa miatt eltűnik. Más jövőkutatók ennél is pesszimistábbak, és azt jósolják, hogy 2050 után az emberiség túlélése már csak „50–50” eséllyel képzelhető el.

Az éghajlatváltozás, a mesterséges intelligencia, a járványok és a geopolitikai feszültségek mind olyan tényezők, amelyek önmagukban is veszélyeztetik a jövőnket. Egy kozmikus becsapódás csak egy a sok lehetséges végzetes forgatókönyv közül.

balu

A Budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogi karán tanultam, majd egy fullstack szoftverfejlesztői kurzust is elvégeztem, amely megalapozta a technológiai tudásomat. 2022 óta foglalkozom részletesebben kriptovalutákkal és NFT-kkel. 2024 áprilisa óta a BitcoinBázis szerzőjeként kriptókról és a legújabb blockchain-megoldásokról írok, emellett az offtopik.hu-n általános technológiai, tudományos és gaming témákban publikálok, hogy olvasóim mindkét felületen naprakész, megbízható tartalmakhoz férjenek hozzá.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

Legfrissebb hírek

videojáték

Ezek a legfurcsább statisztikák a videojátékok történetében

A videojátékok mindig is arról szóltak, hogy teljesítményünket valamilyen formában mérik – legyen szó pontszámról, győzelmek számáról vagy szintlépésekről. Az elmúlt években azonban a fejlesztők egyre kreatívabbak (és néha bizarrabbak) lettek abban,

Mielőtt továbblépnél