A Dead Internet Theory egy olyan elmélet, mely szerint az internet egyre kevésbé emberi termék, azaz az online tartalmak, közösségi média posztok, hozzászólások egyre nagyobb arányban automata rendszerek, botok vagy mesterséges intelligencia által generált vagy manipulált tartalmak. Az elmélet szerint nemcsak a tartalom gyártása, hanem maga a felhasználói aktivitás is mesterséges lehet, vagyis az emberek helyett (vagy mellett) automatizált „szereplők” vesznek részt a kommunikációban.
Az elmélet hívei úgy vélik, hogy a furcsa, abszurd képek, már-már virálisan terjedő mémek nagy lájkszámmal, az élő példák arra, hogy minimális emberi részvétellel és interakcióval terjednek tartalmak a neten. A kérdés már csak az, hogy mi az igazság e jelenségek mögött.
A botforgalom nagy aránya
Több kutatás is kimutatta, hogy az internetforgalom jelentős része automatizált forrásból származik. Például a Thales Imperva Bad Bot Report 2024-ből azt találta, hogy 2023-ban az internetes forgalom közel fele (49,6 %) botok által generált volt, melyből az ún. rossz botok aránya 32 %.
AI tartalmak elterjedése
A generatív AI modellek – mint például ChatGPT-hez hasonló rendszerek – képessé váltak meglehetősen élethű szövegek, képek, sőt grafikák előállítására, amelyek gyakran nehezen különíthetőek el az emberi kéz által készítettektől. Ez lehetőséget ad arra, hogy tartalmakat „gyártani” lehessen nagy mennyiségben, kevés emberi közreműködéssel.
Masszív manipuláció és félretájékoztatás
Korábbi esetek igazolták, hogy abotok és automatizált fiókok aktívan részt vesznek a dezinformációs kampányokban, politikai témák manipulálásában, és abban, hogy bizonyos narratívák erősebben terjedjenek csak azért, mert nagy követő- és aktivitásszámot produkálnak.
Nincs azonban megbízható kutatás, amely alátámasztaná, hogy az internet tartalmainak többsége már most teljesen AI-termék lenne – azaz hogy emberi részt vevő nélkül készült. Az elmélet túlmutat a bizonyítékokon, gyakran spekulatív vagy metaforikus állításokat tesz.
A sok eltűnt interakció vagy értelmetlen poszt és mém érzése inkább abból fakad, hogy a platformok algoritmusai előnyben részesítik az ún. engagement-gyanús tartalmakat, akármilyen bugyuta dologról is legyen szó, nem feltétlenül azért, mert a mesterséges intelligencia által gyártott tartalom lenne túlsúlyban. Algoritmus-válogatás, monetizációs ösztönzők, és tartalom-összevonások is okozhatják az „üresség” érzését.
Futótűzként terjed az elmélet
Az internetes tartalmak egyre homogénebbé, klisészerűbbé váltak. Sok a clickbait, sok a poszt, amiket mintha egy sablon alapján készítettek volna, hasonló formai jegyekkel. Ez vizuálisan és koncepcionálisan is mesterségesnek hat. Azt is mondhatnánk, hogy már nem igazán tudnak az emberek újat kitalálni, ezért a tartalomgyártók, influenszerek egymást majmolva ugyanazt csinálják.
A generatív AI modellek, amelyek nyíltan és széles körben elérhetők, és a platformok algoritmusai, amelyek jutalmazzák a gyorsan terjedő vagy sok interakciót csináló tartalmakat, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a felhasználók mindennapjai monotonná és unalmassá váljanak.
Az ember természeténél fogva hajlamos észrevenni, ha valami furcsa, művi, robotizált – tehát az érzés, hogy az internet a halálán van, nehezen megfogható, de sokak számára valós tapasztalat.
Milyen következményekkel járhat, ha ez az állapot fennmarad vagy erősödik?
Az internet egyik legnagyobb vonzereje az emberi kapcsolatok, a hiteles tartalom, az önkifejezés lehetősége. Ha túl sok a mesterséges tartalom, túl sok a manipuláció, az emberek elveszíthetik a bizalmukat, hogy amit látnak, az tényleg autentikus. Joggal mondhatják még a valós tartalmakra is, hogy fake, hiszen laikus szemmel alig lehet ma már megmondani, hogy mi az igazi és mi nem.
Az automatizált fiókok és botok használata politikai kampányokban, a dezinformációk terjesztésére már most is valós probléma. Ha ezek ereje növekszik, és nem lesznek megfelelő felügyeletek vagy visszajelzési kontrollok, akkor egyes narratívák mesterségesen felerősödhetnek, ami torzítja a közvéleményt.
A tartalomkészítés költségeinek és időigényének csökkenése mellett átcsúszhatunk egy olyan internetkorba, ahol a mennyiség, nem a minőség dominál. A valódi emberek blogjai, szakmai, mély elemzései kevesebb reflektorfényt kapnak, mert az algoritmusok gyakran a rövid, azonnali, sok interakciót generáló tartalmakat részesítenek előnyben.
Kihívások előtt állunk
Ki a felelős azért, ha egy botkampány félretájékoztat? Hogyan lehet megkülönböztetni az AI által generált tartalmat az emberitől? Milyen törvények és jogszabályi alapok szükségesek a transzparenciához és a felelősségvállaláshoz?
Platformszinten jobban kell felismerni és szabályozni a botokat, például automatikus tényellenőrzés, felhasználói hitelesítés (pl. ha sok követő van), AI-kódolt azonosítási címkék a mesterségesen készített tartalmakon.
Felhasználói szinten kritikus szemléletmóddal kell rendelkezni. Ha valami virális, de kevés a releváns komment vagy sok az ismeretlen/felületes hozzászólás, érdemes kérdéseket feltenni. Hiteles forrásokat keresni.
A jogszabályi előírások elengedhetetlenek, amelyek meghatározzák azt, hogy a mesterségesen generált tartalmak jelölve legyenek; adatvédelmi és reklámtörvények bővítése, hogy a botok és automatizált rendszerek működése átláthatóbb legyen.
Baljós valóság
A The Conversation szerzői szerint a Dead Internet Theory önmagában talán túlzó vagy sőt konspiratívnak hangzik, de az, amiről adataink vannak, sokkal árnyaltabb és alattomosabb: nem arról van szó, hogy teljesen eltűnnek az emberi interakciók, hanem hogy azok háttérbe szorulhatnak, miközben növekszik a mesterséges tartalom és manipuláció.
