A politikai ígéretek ritkán érik el a csillagokat – kivéve, ha Elon Musk is szerepel a történetben…
Elon Musk cége, a SpaceX közel áll ahhoz, hogy elnyerje az amerikai kormány több milliárd dolláros megbízását egy új, űralapú védelmi rendszerhez. A projekt neve MILNET, és egy alacsony Föld körüli pályán működő, mintegy 600 műholdból álló konstelláció lenne, amely a Donald Trump vezette adminisztráció úgynevezett „Golden Dome” rakétavédelmi programját támogatná.
Trump az űrbe költöztetné a rakétavédelmet
A Wall Street Journal értesülései szerint – a programot jól ismerő forrásokra hivatkozva – az úgynevezett „air moving target indicator” rendszer finanszírozása már szerepel abban az adó- és költségvetési törvényben, amelyet Trump 2025 júliusában írt alá, bár hivatalosan nem kapcsolták össze sem a SpaceX-szel, sem más vállalkozóval.
A tervek szerint a Musk által vezetett cég akár 600 olyan műholdat is építhet, amelyek képesek hiperszonikus rakéták, repülőgépek és drónok nyomon követésére, vagyis minden olyan objektuméra, amely az Egyesült Államok vagy a nyugati félteke biztonságát veszélyezteti. A Fehér Ház ezt a törekvést „Monroe-doktrína 2.0”-ként is emlegeti, ami lényegében a nyugati félteke védelmére épülő új katonai stratégiát jelenti – ezt az irányt az év során már többször is „hemispheric defense” néven hivatkozták Washingtonban.
A Wall Street Journal szerint a SpaceX növekvő befolyása az amerikai nemzetbiztonság területén már önmagában is politikai feszültséget keltett: demokrata törvényhozók, néhány nagyvállalati donor és a Musk ellen kritikus politikai körök korábban „színes forradalomhoz” hasonló akciót is szerveztek ellene, aminek következtében például több Tesla járművet is felgyújtottak.
A „Golden Dome” rakétavédelmi rendszer költségét jelenleg 175 milliárd dollárra becsülik, de elemzők szerint a végösszeg ennél jóval magasabb lehet. A rendszer működésbe állítása Trump második elnöki ciklusának végére várható.

A projekt iránt több más védelmi óriás is érdeklődik: az Anduril, a Palantir, a Lockheed Martin, a Northrop Grumman és az L3Harris is saját technológiákat ajánlott a Pentagon figyelmébe. A Goldman Sachs elemzői különösen optimisták az L3Harris részvényeit illetően. Közben Rick Scott szenátor arra figyelmeztetett, hogy a Golden Dome program „vendor lock” veszélyt rejt, vagyis túlzott függést egyetlen beszállítótól – szerinte nagyobb versenyre lenne szükség a piacon.
SpaceX és a hadsereg közös pályán
A MILNET-rendszerről először június közepén számolt be a Breaking Defense, amely szerint a Space Force hivatalosan is szerződést kötött a SpaceX-szel egy „hibrid mesh hálózat” kiépítésére.
A hálózat a SpaceX katonai célra konfigurált Starshield műholdjaihoz fejlesztett terminálokat használja majd, amelyek képesek a Starlink polgári rendszeréhez is csatlakozni, de fokozott titkosítással
– írta a Breaking Defense nyári jelentése Jeff Weisler ezredesre, a Delta 8 parancsnokára hivatkozva.

A program célja, hogy a műholdas adatátvitel és megfigyelés révén valós idejű képet adjon a légtér mozgásairól, lehetővé téve a hiperszonikus fenyegetések észlelését még a kilövés korai szakaszában. A hálózat összekapcsolná az amerikai légierő, haditengerészet és kémműholdak információit egy egységes katonai kommunikációs rendszerbe.
A Trump-adminisztráció mindezt azzal indokolja, hogy a világ újra kétpólusúvá vált: Kína és az Egyesült Államok között zajlik az évszázad fegyverkezési versenye, és az amerikai kormány szerint most „egy generáció legnagyobb katonai átrendeződése” zajlik.
Egyelőre nem lehet sejteni, mennyit ér majd a Golden Dome, ha Kína közben már évek óta a „gyilkos buzogány” (assassin’s mace) néven ismert hibrid hadviselési stratégiát alkalmazza – olyat, ami nem rakétákkal, hanem információval, kibertámadásokkal és gazdasági befolyással támad az Egyesült Államok sebezhető pontjaira.
Aranykupola az új hidegháború árnyékában
Musk számára ez egyszerre üzlet, küldetés és kísértés. Az űr, amit a rakétái meghódítanak, most a politika terepe lett: nem a Marsra, hanem a hatalom felső légkörébe emelkedik.
A Golden Dome nem csupán rakéták ellen épül, hanem bizonytalanság ellen is – csak kérdés, ki irányítja majd azt a hálózatot, amely mindent lát. Ha a jövő védelme adatból áll, akkor a biztonság ára az átláthatóság. És ez talán veszélyesebb fegyver, mint bármely hiperszonikus rakéta.