Valami ijesztő szivárog a jég alól az Antarktiszon

2025.10.13.
Olvasási idő: 3 perc
antarktisz

Az Antarktisz évek óta a globális felmelegedés egyik legkomolyabb figyelmeztető táblája. Az olvadó gleccserek, a stabilitását vesztő jégtakaró és a tengerszint-emelkedés rémképei régóta ismerősek. Most azonban a kutatók egy új fenyegetést is azonosítottak – olyasmit, amit eddig csupán feltételeztek, de nem láttak ilyen világosan.

Negyven új seb a tengerfenéken

Egy nemzetközi tudóscsoport friss expedíciója során több mint negyven aktív metánszivárgást fedezett fel az Antarktiszhoz tartozó Ross-tengerben. Ezek a repedések a tengerfenékből törnek fel, apró buborékoszlopokban engedve szabadon egy különösen veszélyes, láthatatlan gázt – a metánt.

A metán a légkörben rövid ideig marad, de annál pusztítóbb: az első húsz évben közel nyolcvan alkalommal hatékonyabban csapdázza a hőt, mint a sokat emlegetett szén-dioxid. Ezért számít „szuper-szennyezőnek” – és pont ezért aggasztó, hogy a Ross-tengerben most olyan helyeken is szivárgást találtak, amelyeket korábban már többször átvizsgáltak.

Korábban mindössze egyetlen megerősített metánforrásról tudtak az Antarktiszon. Most hirtelen negyvenről – és a felfedezések „megdöbbentő ütemben” bővülnek. A kutatók szerint ez nemcsak új jelenség, hanem akár egy alapvető változás jele is lehet a mélytengeri tározók viselkedésében.

A metánszivárgások globálisan sem ritkák, de a déli sarkvidék ezek közül is a legkevésbé ismert terület. A helyszínen dolgozó kutatócsoport akusztikus mérésekkel, víz alatti robotokkal és búvárok segítségével térképezte fel a tengerfeneket, és a korábban láthatatlan pontokon most aktív, gázbuborékokat eregető hasadékokat találtak.

Mi történik, ha elszabadul a metán?

Nemcsak a klímamodellek miatt aggódnak a szakemberek. A tengerfenék élővilága, a mikrobák összetétele és a víz oxigéntartalma is érzékenyen reagálhat ezekre a változásokra. Egyelőre nem tudni, hogy a szivárgásokat pontosan mi indította el, de a sarkkör túloldalán, az Arktiszon már bizonyították, hogy a metán felszabadulása közvetlenül összefügg a hőmérséklet-emelkedéssel és a jégtakaró átalakulásával.

A helyszínen dolgozó kutatócsoport akusztikus mérésekkel, víz alatti robotokkal és búvárok segítségével térképezte fel a tengerfeneket, és a korábban láthatatlan pontokon most aktív, gázbuborékokat eregető hasadékokat találtak.

Eddig az Antarktiszon mindössze egyetlen aktív metánszivárgást tartottak számon. A mostani felfedezések nem ismeretlen térképsarkokból bukkantak elő, hanem olyan helyekről, ahol korábban többször is kutattak, és semmi jele nem volt szivárgásnak. Ezért döbbentette meg a kutatókat, hogy ennyi új forrás jelent meg egyszerre – mintha valami hirtelen megváltozott volna a mélyben.

Ahogy Sarah Seabrook, az új-zélandi Earth Sciences kutatója a CNN-nek nyilatkozott:

Ami eddig ritkaságnak számított, most hirtelen mindenütt ott van.

A kutatók nemsokára újabb expedícióra indulnak, hogy pontosabban feltérképezzék, mekkora mennyiségű metán szivárog a mélyből – és hogy mennyi juthat belőle a légkörbe, ahol a felmelegedés gyorsítójaként működhet tovább.

A jég alatti figyelmeztetés

Mi történne, ha a gleccserek valóban végleg eltűnnének? Egyes becslések szerint ez több méteres tengerszint-emelkedést okozhatna – városok, kikötők, egész szigetek kerülhetnének víz alá, lassan, de megállíthatatlanul. Az óceáni áramlatok is megváltozhatnának, hűtve vagy épp fűtve olyan térségeket, ahol ma még egészen más az éghajlat.

És mi lenne, ha a most felfedezett metánszivárgások is csak a kezdetet jelentenék? Ha a tengerfenék mélyéről sorra törne fel a metán, a légkör hirtelen, robbanásszerűen is felmelegedhetne – egyes kutatók szerint ez akár láncreakciót is kiválthatna más üvegházhatású gázok felszabadulásában. A mikrobák sem biztos, hogy lépést tudnának tartani az egyre gyorsabb gázáramlással. A sarkvidéki tájak pedig végleg elveszíthetnék stabilitásukat – már nem csak a jég, de a talaj és az alatta rejtőző rétegek is mozgásba lendülhetnének.

Ezek persze ma még csak feltételezések. De a jelek, amiket a kutatók most az Antarktiszon találtak, azt sejtetik: nem alaptalanok. A mélyből felszabaduló metán talán nemcsak egy gáz, hanem egy figyelmeztetés is – hogy amit eddig ritkának hittünk, az lehet, hogy most kezd igazán gyakorivá válni.

Ezekre a folyamatokra ma már nincs egyszerű fék. Megállítani nem tudjuk őket – de talán lassíthatjuk. Kisebb kibocsátás, kevesebb felmelegedés, több idő.

katilan

Kereskedelmi akadémián végeztem, eredetileg könyveléssel, banki vagy biztosítási területen képzeltem el a jövőmet. Az élet azonban más irányba vitt: első munkahelyem egy nyomda volt, ahol ugyan könyvelőként kezdtem, de idővel teljesen más területre sodródtam. A grafikai munka és az újságírás váltak a fő tevékenységi köreimmé. Azóta számos kiadvány, könyv és folyóirat szerkesztésében vettem részt, híroldalaknak és nyomtatott sajtónak is rendszeresen írtam. Emellett a művészetek és a kultúra világa is fontos része lett az életemnek, dolgoztam kulturális szervezőként, és az irodalom területén is aktív vagyok. Az utóbbi években egyre többféle témával kezdtem el foglalkozni: közéleti, gazdasági, politikai és technológiai területeken is írok. Újabban a kriptovaluták világa is érdekel, ismerkedem ezzel a területtel, és ebben a témában is készítek írásokat. Törekszem arra, hogy a sokszínű érdeklődésemet közérthetően és értékesen adjam vissza az olvasóknak.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

Legfrissebb hírek

Építheti Kína az ember-robot hadseregét

A sencseni Southern University of Science and Technology kutatói bemutattak egy viselhető robotrendszert, amely két független mechanikus lábat és egy törzsvázat ad hozzá az emberi viselőhöz. Ezzel egy négylábú hibridet alkottak meg,
hosszú élet titka

Kiderült, mi valójában a hosszú élet titka

A hosszú élet titka régóta foglalkoztatja az embereket. Sokan a genetikában, a szigorú étrendben vagy a stressz minimalizálásában látják a választ, ám egy érsebész szerint a valóság ennél jóval egyszerűbb. Dr. Rema

Mielőtt továbblépnél