Egy különleges csillagközi üstökös vizsgálata meglepő eredményeket hozott: a kutatók szerint az objektum szokatlanul nagy mennyiségű metanolt, vagyis egy alkohol típusú molekulát tartalmaz. A felfedezés új információkat adhat arról, milyen kémiai körülmények között jöhetnek létre bolygórendszerek a galaxis különböző részein.
A 3I/ATLAS nevű üstököst 2025 végén figyelték meg részletesen, amikor a Nap felé közeledett. A méréseket a chilei Atacama-sivatagban működő rádióteleszkóp-hálózat, az ALMA végezte, amely a világ egyik legérzékenyebb műszere a hideg kozmikus gázok és molekulák vizsgálatára.
Egy ritka csillagközi látogató
A 3I/ATLAS különleges objektumnak számít, mivel mindössze a harmadik olyan égitest, amelyről biztosan tudjuk, hogy egy másik csillagrendszerből érkezett a Naprendszerünkbe. Az ilyen csillagközi objektumok rendkívül ritkák, ezért minden új megfigyelés értékes információkat adhat a galaxis más részein zajló folyamatokról.
Amikor az üstökös közelebb került a Naphoz, felszíne felmelegedett. A jégből álló anyagok ilyenkor gáz és por formájában kiszabadulnak az égitestből, és egy halvány, fénylő felhőt hoznak létre körülötte. Ezt nevezik kómának, amelyet a teleszkópok képesek részletesen elemezni.
A kutatók éppen ebből a gázfelhőből tudták meghatározni az üstökös kémiai összetételét.
Kapcsolódó tartalom: CIA válasza újra felkavarta az idegen eredetű égitest körüli vitát
Szokatlanul sok alkoholmolekula
Az ALMA mérései szerint a 3I/ATLAS üstökösben rendkívül magas a metanol aránya. A megfigyelések során a metanol és a hidrogén-cianid arányát két külön időpontban is vizsgálták, és meglepően magas értékeket kaptak.
Ez azért érdekes, mert a Naprendszer üstököseiben általában a hidrogén-cianid dominál. A most megfigyelt arány azonban azt sugallja, hogy a 3I/ATLAS jeges anyagai egészen más körülmények között alakulhattak ki, mint a Naprendszerben ismert üstökösöké.
A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy az üstökös egy olyan csillagrendszerben jött létre, ahol a kémiai folyamatok jelentősen eltértek a mi kozmikus környezetünktől.
Részletes betekintés az üstökös működésébe
A nagy felbontású megfigyelések egy másik fontos jelenséget is feltártak. A hidrogén-cianid úgy tűnik, közvetlenül az üstökös magjából szabadul fel, amikor a Nap hője felmelegíti az égitestet.
Ez a folyamat hasonló ahhoz, amit a Naprendszer üstököseinél is megfigyeltek, de csillagközi objektumnál most először sikerült ilyen részletességgel tanulmányozni.
A kutatók korábban a James Webb űrteleszkóp segítségével is vizsgálták az üstököst. Akkor azt találták, hogy a kémiai összetételében a szén-dioxid dominál. Az ALMA új mérései azonban további molekulákat tártak fel, ami még összetettebb képet ad az objektumról.
Az ilyen megfigyelések segíthetnek jobban megérteni, hogyan alakulnak ki a bolygórendszerek a galaxis különböző részein, és mennyire lehetnek eltérőek azok az anyagok, amelyekből a csillagok és bolygók születnek.
