Kína láthatatlan pórázon tölti a drónjait a levegőben

2026.04.23.
Olvasási idő: 2 perc

A modern hadviselés egyik legnagyobb korlátja eddig a drónok üzemideje volt. A legfejlettebb pilóta nélküli eszközöknek is rendszeresen le kell szállniuk ahhoz, hogy feltöltsék vagy megtankolják őket. Egy kínai kutatócsoport azonban most olyan áttörést ért el, amely alapjaiban változtathatja meg a légi dominanciát. A Xidian Egyetem szakemberei sikeresen teszteltek egy vezeték nélküli energiaátviteli rendszert, amely mikrohullámok segítségével, közvetlenül a földről sugároz energiát a repülő drónok számára, folyamatos tápellátást biztosítva fizikai kapcsolat nélkül.

A kísérlet igazi újdonsága nem csupán az energiaátvitel ténye, hanem annak mobilitása. Míg a korábbi demonstrációk statikusak voltak, ez a rendszer képes volt stabil kapcsolatot fenntartani akkor is, amikor a drón és a földi jeladó egység egyszerre mozgott. Az elemzők már most szárazföldi repülőgép-hordozóként emlegetik a koncepciót. Képzeljünk el egy páncélozott járművet, amely nemcsak indítóállomásként szolgál, hanem egyfajta energetikai csomópontként is, amely mozgás közben is tölti a felette köröző rajt. A tesztek során egy merevszárnyú drónt több mint három órán keresztül tartottak a levegőben, ami messze meghaladja a hagyományos akkumulátoros üzemidőt.

A technológiai kihívás hatalmas volt, hiszen a mikrohullámú nyalábot tűpontosan a drón aljára szerelt antennára kell irányítani repülés közben. Song Liwei projektvezető szerint ezt GPS-adatok, valós idejű nyomkövető mechanizmusok és a fedélzeti repülésirányító rendszer összehangolásával érték el. Ez a precizitás teszi lehetővé, hogy a drónok ne csak megfigyelő, hanem akár csapásmérő vagy hadviselési missziókban is részt vegyenek anélkül, hogy a lemerülés fenyegetné őket. Ráadásul a technológia a drónok tervezését is forradalmasíthatja: mivel nincs szükség hatalmas és nehéz akkumulátorokra, a felszabadult helyet és súlykeretet modernebb szenzorokra vagy nagyobb hasznos teherre lehet fordítani.

Bár az Egyesült Államok és a DARPA is gőzerővel kísérletezik lézer- és rádiófrekvenciás töltési rendszerekkel, a kínaiak által választott mikrohullámú megoldásnak van egy hatalmas előnye. Míg a lézeres rendszerek precízebbek ugyan, de érzékenyek a ködre, porra és a légköri turbulenciára, a mikrohullám sokkal ellenállóbb a rossz időjárási körülményekkel szemben. Ez kritikus fontosságú lehet a harctéren, ahol egyetlen sugárzó akár több drónból álló raj energiaellátását is biztosíthatja egyszerre, megnyitva az utat a végtelenített légi jelenlét kora előtt.

Andrea

Szenvedélyesen érdekel a világ sokszínűsége – szeretek utazni, felfedezni új kultúrákat, zenéket, filmeket és történeteket. Lelkes vagyok a tudomány, technológia, állatvilág és az inspiráló élettörténetek iránt. Szívesen merülök el különféle országok érdekességeiben, legyen szó társadalmi jelenségekről vagy hétköznapi csodákról. Hiszek abban, hogy a világ megértéséhez nyitottság és kíváncsiság kell – ebből nekem van bőven.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

Legfrissebb hírek

Új elmélet magyarázza a világűr legnagyobb titkát

Évtizedek óta tart a tudományos világ egyik legköltségesebb és legfrusztrálóbb hajtóvadászata: a fizikusok láthatatlan részecskék után kutatnak, amelyek a számítások szerint az univerzum tömegének mintegy 27 százalékát adják. Milliárdokat költöttek detektorokra és

Mielőtt továbblépnél