New York új polgármestere, Zohran Mamdani az éves személyi jövedelemadó bevallásának és befizetésének határidejét, április 15-ét arra használta, hogy bejelentsen egy új adót, amely azokat a tehetős embereket célozza meg, akik más államokba helyezték át elsődleges lakóhelyüket, de még mindig a városban tartózkodnak.
A „pied-à-terre” (vagyis „láb a földön”) nevű adó azokat sújtja, akik még mindig magas értékű ingatlanokat tartanak fenn a városban. A sokak szerint a tehetős embereket szimplán elüldöző adót Kathy Hochul kormányzó is támogatja. A szocialistának tartott Mamdani programjában ingyenes városi buszközlekedést, univerzális gyermekgondozást, önkormányzati tulajdonú élelmiszerboltokat vagy éppen 200 000 új megfizethető lakást ígért.
Ehhez viszont pénzre van szüksége és ezt a most bejelentett díjakhoz, adókhoz hasonló forrásokból akarja megszerezni. Mamdani ugyanis nemrégiben nemcsak azt ismerte el, hogy idén nem tudja teljesíteni az ingyenes buszokra vonatkozó ígéretét, hanem azt is, hogy az öt megígért városi üzletből csak az elsőt építi meg jövőre, 30 millió dolláros költséggel – ez majdnem fele annak az összegnek, amelyet mind az öt üzletre elkülönített.
Az új adó csak tovább üldözi a város tehetőseit
Az új intézkedés egy kiegészítő díjat adna a már meglévő adókhoz az 5 millió dollárnál értékesebb ingatlanok tulajdonosai számára. Elvileg ez a plusz adó 500 millió dollár többletbevételt termel majd Mamdani programjának finanszírozására. A polgármester arra is ösztönzi Hochult, hogy emelje az adókat a 33 000, évente egymillió dollárnál többet kereső new yorki esetében, valamint azokra a vállalatokra vonatkozóan, amelyek még nem hagyták el az államot. De más demokrata államok esetén is látható hasonló trend.
A probléma viszont a kezdeményezéssel, hogy akár el is üldözheti a tehetős adófizetőket és vállalkozásokat a növekvő költségvetések és adóterhek miatt. New York viszont egy szintet még lép a történetben. Hiába költözik valaki ugyanis más államba, Mamdani a helyi kötődéseik (gyermek, háziállat, lakás stb.) alapján még mindig New York-i lakosnak nyilvánítja őket, így pedig adókat vet ki rájuk. Az ilyen és hasonló adók szakértők szerint az olyan államok, mint New York gazdasági sorvadásának végső szakaszát jelenthetik.
Ezen, zömében republikánus vélemények szerint az olyan politikusok, mint Hochul, nem mernek szembenézni a felfújt költségvetésekkel, a túlzó szakszervezeti nyugdíjszerződésekkel és az elszabaduló kiadásokkal. Az eredmény egy gazdasági darwinizmus, amelyben a tehetős adófizetők csoportját tovább ritkítják azzal, hogy a leglassabbakat vagy a legtöbb nosztalgiát érzőket fogják el. Mamdani elítélte azokat, akik new yorki ingatlanokban halmozzák fel vagyonukat, és hatalmas pénzügyi hasznot húznak belőle, miközben szerinte ártanak a dolgozó New York-iaknak.
Az adófizetési napon Elizabeth Warren demokrata szenátor is felhívást intézett arra vonatkozóan, hogy az ultragazdagoknak még több adót kellene fizetniük. A republikánus meglátás szerint a demokraták az úgynevezett gazdasági frakcionalizmus mellett kötelezték el magukat az amerikai félidős választások stratégiájaként.
A frakcionalizmus eredetileg arra utal, amikor egy politikus a társadalom egy részét a másik ellen hangolja – jellemzően népszerűség- és hatalomszerzés céljából. A gazdasági jelző itt azt jelenti, hogy ezt osztályalapú, vagyoni alapú szembenállással teszik: gazdagok vs. szegények, vállalatok vs. munkavállalók, stb. Ez a megközelítés nem old meg strukturális problémákat, elűzi a befektetőket és adófizetőket és csak rövid távú politikai hasznot hoz.
Akárhogy is látjuk a kérdést, az biztos, hogy Matolcsy Ádám Matolcsy György jegybankelnök fia a legjobbkor szállt ki állítólagos new yorki ingatlanüzletéből. 2022 nyarán egy rejtélyes magyar vevő 34,8 millió dollárt (14 milliárd forintot) fizetett egy 350 négyzetméteres luxusapartmanért a manhattani Crown Buildingben, az Aman New Yorkban. Az ingatlant megvásárló MN A18 LLC céget az Egyesült Államokban jegyezték be, de a szerződésben egy budapesti cím szerepelt, és a felbukkanó szereplők Matolcsy Ádám baráti köréhez köthetők.
Az ingatlant 2024 tavaszától próbálták eladni, először 40 millió dollárért hirdették, majd fokozatosan csökkentették az árat, végül 29,95 millió dollárért (kb. 9,8 milliárd forint) talált vevőre – jóval kevesebbért, mint amennyiért vették.
