Elon Musk két éven belül űrhajókat küldene a Marsra 

2024.09.09.
Olvasási idő: 3 perc

Elon Musk hosszú ideje hangoztatja ambiciózus tervét, miszerint kolonizálni szeretné a Marsot. Ennek érdekében a SpaceX kifejlesztette a Starship nevű újrafelhasználható űrhajót. Az emberek és rakományok szállítására alkalmas űrhajó 2023 októberében több tesztet is végzett, most pedig belátható távolságba került első útja. 

A délafrikai üzletember szerint 2026-ban kezdődhetnek meg az első személyzet nélküli utak a Marsra, ezt követően pedig néhány éven belül a legénységi küldetések is kezdetét vehetik. 

Kezdődhet a Mars kolonizálása 

Bár az első Mars-misszió pontos időpontja még nem ismert, Elon Musk többször is kifejezte reményét, hogy az első legénységi küldetést a 2020-as végén vagy a 2030-as évek elején indíthatják el. 

A filantróp üzletember tulajdonába tartozó SpaceX szoros együttműködést ápol a NASA-val és más szervezetekkel, hogy előmozdítsa a Mars-kutatást és az űrutazást. A vállalat közleménye szerint a Starship űrszondák 2 éven belül megkezdhetik útjukat a Mars felé, az időzítés azonban attól függ, hogy mikor nyílik meg a következő Föld-Mars ablak 2026 végén.

A korábbi évek Föld-Mars ablakai, forrás: JSASS Aerospace, Japan

Az első repüléseket személyzet nélkül fogják tesztelni, hogy kiderítsék, milyen a Starship landolási képessége. Ezt követően kezdődhetnek meg 2, illetve 4 év múlva a legénységi tesztek. A küldetés sürgősnek tűnő ütemezését befolyásolhatja, hogy Musk éppen hogyan viszonyul a születésszámhoz, mint általa legveszélyesebbnek vélt tényezőhöz az emberi fajra nézve. 

Műholdak és a blokklánc 

Musk X-bejegyzésében kifejtette, a Mars-vállalkozás célja egy működőképes emberi város felépítése a következő 20 éven belül. Szerinte az útjában álló kihívások nagyrészt a gazdaságosságon és a technológián alapszanak. 

“Jelenleg nagyjából egymilliárd dollárba kerül egy tonna hasznos rakományt a Mars felszínére szállítani. Ezt 100 ezer dollár / tonnára kell redukálni ahhoz, hogy önfenntartó várost építhessünk odaát, vagyis tízezerszeres hatékonyságjavulás szükséges. Ez rendkívül nehéz, ugyanakkor nem lehetetlen” – írja bejegyzésében Musk 

Ahhoz, hogy ilyen masszív növekedést érhessünk el, radikális változások szükségesek az űralapú logisztika és a kommunikáció területén. A NASA szerint a blokklánc technológia alkalmazása a műholdak közötti kommunikáció hangszerelésére, végrehajtására és ellenőrzésére egy olyan megoldás, ami a jövőre nézve a leghatékonyabb fejlesztés lehet. 

Az Elon Muskhoz tartozó SpaceX ebben is élmezőnyben található. A vállalat talán a legjobban pozícionált szervezet, ha a blokklánc technológia műholdak közötti alkalmazásáról beszélünk. A The Independent jelentése szerint a SpaceX 6370 aktív Starlink-műholddal rendelkezik, a vállalat pedig az aktív műholdak több mint 62%-át ellenőrzi. 

Ilyen lehet az élet a Marson 

Az első húsz év a Marson az emberek számára számos kihívással, technológiai fejlődéssel és felfedezéssel lesz tele. Az élet a Marson drámaian különbözne a Földön megszokottól, főként a szélsőséges marsi környezet miatt. 

Az első öt év egyértelműen az alkalmazkodásról szólna. A sugárzás, az extrém, akár -60 fokos átlaghőmérséklet és a marsi porviharok mind megnehezíthetik a telepesek mindennapjait. Mivel a kommunikáció akár 20-40 perces késleltetéssel zajlik a Földhöz képest, tovább bonyolódik az együttműködés. 

Az ezt követő 5-10 évben a kolóniának egyértelmű feladata az energiaforrások azonosítása, a mezőgazdasági termelés megkezdése és a nyersanyagkitermelés intenzitásának a növelése. Ekkor már jelentkezhetnek a pszichológiai hatások, amiket az elszigeteltség és a távoli, zárt környezet okoznak. A sugárzás állandó fenyegetést jelent, és a marsi gravitáció hosszú távú hatásai még nem teljesen ismertek. 

Az emberek hosszú távon kénytelenek lesznek szoros közösségekben élni, hogy túléljenek és elérjék a közös célokat. Az oktatási és kulturális tevékenységek az első 15-20 évet követően értékelődhetnek fel, mivel egy sajátos, földitől eltérő kultúrát kell kiépíteniük a telepeseknek. 

Lelo

A Budapesti Corvinus Egyetemen végeztem pénzügy számvitel alapszakon, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen befektetéselemző mesterszakon. 2020 tavasza óta foglalkozom részvényekkel és kriptovalutákkal, a BitcoinBázis csapatához 2024 januárjában csatlakoztam, ahol első sorban technikai elemzéseket, kutatásokat és árfolyam-előrejelző modelleket készítek.

Legfrissebb hírek

WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
vízumdíj

Meglepő változás: 250 dolláros vízumdíjat vezet be az USA

Szigorodnak a beutazási feltételek az Egyesült Államokba: 2025-től új, 250 dolláros díjat kell fizetniük azoknak a külföldieknek, akik nem-bevándorló vízummal szeretnének belépni az országba. Az úgynevezett Visa Integrity Fee célja, hogy növelje
Google Gemini

Így férhet hozzá a Google Gemini AI az appjaid adataihoz

A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több adatvédelmi aggályt vet fel. Legújabban a Google saját AI-asszisztense, a Gemini került reflektorfénybe, miután kiderült, hogy hozzáférhet más alkalmazások tartalmához az Android-telefonokon, még akkor is, ha
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél