Gyógyszeripari óriások: az emberiség megmentői vagy báránybőrbe bújt farkasok?

2021.05.01.
Olvasási idő: 3 perc

Az elmúlt hónapokban egyértelműen a gyógyszeripari óriások voltak a középpontban. Köszönhetően az általuk kifejlesztett vakcináknak az olyan gyógyszercégek nevei mint a Pfizer vagy a Moderna a hétköznapi életünk részévé váltak. Ráadásul még a mémipar is rápörgött a témára, sorra jelennek meg az újabb és újabb vakcinás mémek. De mindezek ellenére lehet, hogy mégsem kellene annyira dicsőíteni a gyógyszeripari cégeket?

A Kleenex és a gyógyszeripari cégek

A gyógyszeripari óriások mostani sikertörténete kicsit hasonlít arra, ahogy a Kleenex márkanév eggyé vált a kozmetikai kendők és zsebkendők általános megnevezésével. A Kleenex védjeggyé történő bejegyzésére 1924-ben nyújtották be a kérelmet, akkor még nedvszívó papírként funkcionált arckrémek eltávolítására. Majd később már arctörlőként dobták piacra ugyanazt a terméket miután a cég egyik szénanáthás alkalmazottja orrfújásra használta az egyik ilyen eldobható kendőt. A Kleenex ezt követően még nagyobb részesedést szerzett a piacon és a márkanév napjainkban már a kozmetikai kendők szinonimájaként használatos világszerte.

A mostani egészségügyi világjárvány kellős közepén egy Kleenex-es monopolhelyzet kialakításához hasonló folyamat zajlik. A profitorientált gyógyszeripari óriások neve egybeforr a COVID19 elleni vakcinák megnevezésével. Gondolj csak a Pfizer, Moderna, vagy AstraZeneca nevekre. Mi jut ezekről először az eszedbe? Egy gyógyszercég vagy egy vakcina? Nagy valószínűséggel ez utóbbi.

Ez is csak azt bizonyítja, hogy ezeknek a cégeknek a PR-ja nagyon jól működik. Annak ellenére, hogy a gyógyszeripar a világ egyik legellenszenvesebb iparágai közé tartozik, – különösen az Egyesült Államokban – most mindenki az emberiség megmentőiként tartja számon a vakcinákat kifejlesztő vállalatokat. Ezek a privát cégek és az őket éltető nyereségvágy azonban teljes mértékben megváltoztatták a globális válságra adott társadalmi választ. A világjárvány első hónapjaiban még nagyfokú közösségi szolidaritás volt megfigyelhető, a vakcinák kifejlesztésével viszont a globális kapitalizmus struktúrái egyre inkább elfojtották az emberek azon képességét, hogy a közös jó érdekében együtt lépjenek fel.

Báránybőrbe bújt farkasok?

A gyógyszercégek monopóliuma nem csak szimbolikus. A cégek felhalmozzák a szabadalmakat és nem osztanak meg semmiféle információt, ami a vakcinák gyártását és elosztását felgyorsíthatná. Még akkor sem, ha ezzel emberek millióinak élete forog kockán. És miért is van ez így? Mert ezek a vállalatok nyereségorientáltak és a saját nyereségüket az emberiség érdekei felé helyezik. Azzal, hogy a vakcinák mindenki számára elérhetővé válnának és a vakcinák gyártásához szükséges know-how-t mások is megszereznék, rengeteg profittól esnének el. Épp ezért, ezt mindenképp meg szeretnék akadályozni.

Egy tudományos körökben ismert író, Stephen Buranyi szerint nem ezektől a cégektől fog kikerülni az “emberek vakcinája” és nem azért, mert maga a koronavírus vakcina annyira értékes lenne. Inkább maga a rendszer és a monopóliumhelyzet az, ami értékes. Ezeknek a cégeknek sokkal jobban megéri kizárni az esetlegesen olcsóbb megoldásokat nyújtó versenytársakat.

Buranyi jelentése szerint túlságosan kevés oltóanyag került legyártásra eddig. Ráadásul az idei évben gyártott 430 millió vakcina közel fele a népesség leggazdagabb 16%-ához került. A szegényebb országoknak még legalább 2 évet kell várniuk majd ahhoz, hogy elfogadható oltottsági szintet érjenek el.

Ahogy a fentiekből is látszik, azt a néhány gyógyszeripari órást, amely monopolizálni tudta az oltóanyagok piacát teljesen elvakította a nyereségvágy. És sajnos ez elsősorban a kormányok hibája, hiszen ők voltak azok, akik kizárólagos engedélyt adtak ezeknek a cégeknek az oltóanyag kifejlesztésére. Most pedig nem tesznek ez ellen az égadta világon semmit. Az emberek meg ezt szó nélkül hagyják és tovább istenítik a báránybőrbe bújt farkasokat csak hogy végre visszakaphassák a normális életeiket.

Kapcsolódó cikkeink:

Legfrissebb hírek

Kina, hadsereg, robotfarkas

Fegyveres robotfarkasokat tesztel a kínai hadsereg

Míg nemrég még a Kawasaki fejlesztésén ámuldozott a világ – egy olyan robotlovon, amely hegyoldalakon és patakokon is képes átvágni –, most a kínai hadsereg mutatott valami egészen mást: robotfarkasokat. A fegyverrel
Simpson poén

Elképesztő kutatómunka állt egyetlen poén mögött

Meglepő módon egyetlen poén is több hétnyi kutatómunkát jelentett a The Simpsons legendás forgatókönyvírója számára. Josh Weinstein elárulta: egy 28 éves vicchez olyan aprólékos kutatásra volt szükség, ami szinte filmbe illő. Amikor
nukleáris háború

Mennyi ideig tartana egy nukleáris háború?

Az Egyesült Államok reakciója egy nukleáris támadásra szigorúan titkos, de a Washington Post lépésről lépésre rekonstruálta, mi történne, ha egy ellenséges ország nukleáris rakétát lőne Amerika felé. És eljő az apokalipszis! Mi
lengyel piramisok

Ősi „lengyel piramisokat” tártak fel

Lengyelország középső részén, egy természetvédelmi területen újabb ősi megalitikus síremlékeket tártak fel – ezek az impozáns, több mint 5500 éves építmények méretük miatt a „lengyel piramisok” nevet kapták. Titokzatos sírhalmok Poznańi régészek
ősi technológia

10 ősi technológia, ami megkérdőjelezi történelmünket

Sokan úgy gondolják, hogy a technológiai fejlődés csak az ipari forradalommal kezdődött. Mégis akadnak olyan régészeti leletek, amelyek arra utalnak: ősi civilizációk már több ezer évvel ezelőtt is meglepően fejlett eszközöket használtak
hu_HUHungarian