A növekvő villamosenergia-igények és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló törekvések világszerte új lendületet adtak a nukleáris beruházásoknak. A Visual Capitalist legfrissebb adatai alapján készült globális rangsor világosan megmutatja, hogy a tiszta és megbízható villamosenergia biztosításáért folyó versenyben történelmi léptékű átrendeződés zajlik. Bár jelenleg még az Egyesült Államok büszkélkedhet a világ legnagyobb működő nukleáris kapacitásával, a tervezett és már építés alatt álló projekteket is figyelembe véve Kína megállíthatatlanul tör az élre, és a jövőben teljesen átveheti a dominanciát ezen a területen.
A jelenlegi helyzet szerint az USA több mint 102 gigawattos (GW) nukleáris kapacitással vezet, megelőzve a történelmileg szintén atomra fókuszáló Franciaországot, amely nagyjából 66 GW-ot tudhat magáénak. Kína most még a harmadik helyen áll csaknem 61 GW operatív kapacitással, ám a jövőbeli kilátások egészen más képet festenek. Ha a jelenleg asztalon lévő és kivitelezés alatt álló összes projekt megvalósul, Kína több mint megduplázza a teljesítményét, és elképesztő, közel 186 GW-os kapacitással fogja vezetni a globális ranglistát. Ezzel szemben az Egyesült Államok jövőbeli növekedése jóval mérsékeltebb, a tervezett bővítésekkel együtt nagyjából 118 GW-ig jut el, míg Franciaország a harmadik helyre szorul vissza a maga közel 76 GW-os potenciális összkapacitásával. A rangsorban olyan feltörekvő, korábban atomenergiával nem rendelkező szereplők is ambiciózus tervekkel jelennek meg, mint Uganda, Lengyelország vagy éppen Törökország, amelyek mindegyike 14-18 GW közötti jövőbeli kapacitást vetített előre.
De hogy áll Magyarország?
Ebben a nemzetközi mezőnyben Magyarország is stabil és jól látható pozíciót foglal el. Hazánk jelenleg a Paksi Atomerőmű négy darab, egyenként nagyjából 500 megawattos (MW) blokkjával üzemel, ami összesen 2 GW-os nukleáris kapacitást jelent. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország a globális középmezőnyben helyezkedik el, közvetlenül olyan országok mögött vagy mellett, mint a 3-4 GW közötti kapacitással rendelkező Csehország, Belgium, Finnország vagy Svájc.
A kérdés az, hogy mi történik akkor, ha a magyar nukleáris portfólió kiegészül a Paks II beruházással. A projekt keretében két új, egyenként több mint 1200 MW-os (VVER-V-527 típusú) blokk épül, ami önmagában további 2,5 GW-os bővülést jelent. Amikor Paks II teljesen megépül és a hálózatra lép, Magyarország meglévő nukleáris kapacitása több mint a duplájára, összesen 4,5 GW-ra fog emelkedni. Ezzel az ugrással hazánk közvetlenül az olyan államok nyomába ér majd, mint az Egyesült Arab Emírségek (amely 5 GW feletti kapacitással rendelkezik) vagy a szintén 4 GW-os sávban mozgó Finnország és Csehország. Bár a több tíz vagy száz gigawattos óriásokkal – mint Kína, az USA, Franciaország, Oroszország vagy Dél-Korea – méretéből adódóan Magyarország nem tud és nem is akar versenyezni, a 4,5 GW-os összteljesítmény globális szinten is előkelő helyet, és komoly energiabiztonsági tényezőt jelentene a régióban.
Nem csak presztízskérdés a nagy atomerő-kapacitás
A magas nukleáris kapacitás kiépítése nem csupán presztízskérdés, hanem a modern gazdaságok energiabiztonságának alapköve. Az atomerőművek legnagyobb előnye a megújuló, zöld energiaforrásokkal – például a nap- és szélenergiával – szemben a rendkívül magas rendelkezésre állás és a kiszámíthatóság. Míg a napelemparkok és szélturbinák termelése időjárásfüggő, így szélcsendben vagy borús időben, illetve éjszaka drasztikusan visszaesik, addig egy atomerőmű az év szinte minden napján, a nap 24 órájában képes ugyanazt a stabil, nagy mennyiségű villamos energiát biztosítani. Ez az úgynevezett zsinóráram nélkülözhetetlen a nehézipar, a digitális infrastruktúra és a lakosság folyamatos ellátásához. Ráadásul az atomerőművek működése – a megújulókhoz hasonlóan – teljesen szén-dioxid-mentes, így a fosszilis energiahordozók kiváltásával hatékonyan segítik a klímacélok elérését anélkül, hogy a hálózatot az időjárás szeszélyeinek kitett, drága és instabil akkumulátoros energiatároló rendszerekre kellene alapozni.
