Az elfuserált amerikai csapatkivonást követően a helyzet Afganisztánban egyre csak romlik, s a belpolitikai állapotok elrettentően festenek. Az Amerikai Egyesült Államok mindent megtesz annak érdekében, hogy visszaszorítsa a tálibokat, azonban ez közel sem zajlik oly zökkenőmentesen.
Ballépésükkel szinte tálcán kínálták a katonai eszközöket a tálibok számára, akik természetesen éltek az adandó lehetőséggel. A Biden-kormány ügyetlenkedve próbálja menteni a menthetőt, de legutóbbi húzásukkal talán érdemleges előnyt szerezhetnek, amely a későbbiekben a javukra válhat.
Az amerikai kabinet arra a döntésre jutott, hogy az afgán állam pénzügyi tartalékaikat, amelyek amerikai bankokban lettek elhelyezve, azonnali hatállyal zárolja. Ezzel meggátolva a talibokat, hogy hozzáférhessenek a több milliárd dollárhoz, amely amerikai intézményekben pihen. Az alábbi elhatározásról két bennfentes elbeszélése alapján jelentetett meg beszámolót a Washington Post hírlap.
Az intézkedést Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere, valamint a pénzügyminisztérium Külföldi Vagyont Ellenőrző Hivatala (Treasury’s Office of Foreign Assets Control) hozta meg. A külügyminisztérium emberei szintén részt vettek a hétvégi megbeszéléseken, a Fehér Ház hivatalnokaival együtt. Egy kormánymegbízott azt nyilatkozta, hogy „minden eszköz, amely Afganisztán tulajdonában áll és a központi bankunk tárolja, nem lesz elérhető a tálibok számára.”
Április óta az afgán központi bank körülbelül 9,4 milliárd dollárnyi pénzügyi tartalékeszközt halmozott fel a Nemzetközi Valutaalap szerint. Ez az ország éves gazdasági teljesítményének egyharmadát jelenti. Az összeg legnagyobb részét az állam határain kívül kötötték le, több milliárdot csak Amerikában.
A tálibok még inkább a földbe tiporják Afganisztánt
A jelentés szerint a források befagyasztása vasárnap zajlott le. A hétvége folyamán a szituáció rohamosan rosszabodott, s az afgán központi bank igazgatója, Ajmal Ahmady, tweetjében azt írta, hogy a további dollár szállítmányok fel lettek függesztve.
Afganisztánt sajnos eddig is a világ legszegényebb országai között tartották számon, amelynek sorsa az USA támogatásaitól függött. A fennálló helyzetet elnézve pedig nyugodtan kijelenthető, hogy a közeljövőben ez nem is fog megváltozni. A tálib lázadók egyre inkább befolyásuk alá vonják az országot, illetve ellehetetlenítik az ott élő polgárok mindennapjait.
Továbbá, Biden és csapata is nehéz idők elé néz, ugyanis egyszerre kell megfékezniük a tálibokat és segítséget nyújtani a helyi lakosoknak. Ezenkívül, az amerikai kormány évente nagyjából 3 milliárd dollárral támogatja az afgán hadsereget. Azonban ez csak akkor valósulhat meg, ha a nemzetvédelmi miniszter tanúskodik a kongresszusnak arról, hogy az afgán erők egy megfelelő kormány által vannak irányítva. Amely nem mellesleg elkötelezetten védi és támogatja az emberi jogokat, valamint a nők jogait is. Valljuk be, ez nem is lehetne messzebb a valóságtól jelen helyzetben.
Az ENSZ szerint az ország lakosságának közel fele igényelt már valamiféle humanitárius segélyt, ezzel az idei szám a 2020-as évhez képest megduplázódott. A 4 évvel ezelőtti körülményekhez képest pedig a hatszorosára nőtt.
Pillanatnyilag bármiféle prognózis bekövetkezhet, de remélhetőleg gyors és problémamentes végkifejlettel zárul majd a szóban forgó nézetütköztetés.
