A történelem során a boldogságra való törekvés mindig is foglalkoztatta az emberiséget.
Természetesen mi, emberek nem csak a saját boldogságunk mérésével elégszünk meg, hanem a körülöttünk élő emberekhez – sőt, a világ többi emberéhez – viszonyított boldogságunkkal is. Ebben segít nekünk az évente megjelenő World Happiness Report, amely globális felmérések adatai alapján számol be arról, hogy az emberek hogyan értékelik saját életüket több mint 150 országban.
A boldogsághoz hozzájáruló tényezők ugyanolyan szubjektívek és specifikusak, de van néhány tényező amely mindenkit ugyanolyan mértékben foglalkoztat: család, szerelem, cél, gazdaság.
Ahogy Nick Routley, a Visual Capitalist munkatársa az alábbiakban részletezi, az első három példát nehéz mérni, de az utóbbit egyszerű.
De most akkor tényleg lehet pénzzel boldogságot venni?
A Credit Suisse adatait néztük meg, amelyek a világ különböző országaiban az egy felnőttre jutó átlagos vagyont mutatják meg.
Az alábbi grafikon 146 országot mutat be a boldogsági pontszám és az egy felnőttre jutó vagyon alapján:
Bár az eredmények nem mutatják ki egyértelműen, hogy a vagyon hozzájárul a boldogsághoz, mindenütt erős összefüggés mutatkozik. Általánosságban elmondható, hogy a világ legszegényebb országaiban a legalacsonyabb a boldogsági pontszám, míg a leggazdagabbak a legboldogabbak.
Bár sok ország nyilvánvaló tendenciát követ (nagyobb gazdagság = nagyobb boldogság), vannak árnyalatok és kiugró értékek, amelyeket érdemes megvizsgálni.
Latin-Amerikában az emberek saját bevallásuk szerint boldogabbak, mint azt a gazdagság és a boldogság közötti trend előrevetítené.
A másik oldalon a Közel-Kelet számos országa valamivel kevesebb boldogságról számol be, mint amennyit a gazdagság szintje előrevetítene.
A politikai zavargások, a gazdasági válság és a Bejrútban történt pusztító robbanás miatt Libanon sokkal rosszabbul teljesít, mint ahogy az várható lenne. Az elmúlt évtizedben az ország pontszáma közel két teljes ponttal csökkent.
Hongkongban évek óta süllyed a boldogsági pontszám. Az egyenlőtlenség, a tüntetések, az instabilitás és most a COVID-19 miatti állandó lezárások a régiót a táblázat egy szokatlan zónájába helyezték: gazdag és boldogtalan.
Megvizsgáltuk a gazdagság és a boldogság közötti kapcsolatot az országok között, de mi a helyzet az országokon belül?
A Gini-koefficiens egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi számunkra, hogy mérjük a népességen belüli jövedelemeloszlást, és erre egy pontszámot alkalmaz. Egyszerűen fogalmazva, a 0 pont a „tökéletes egyenlőséget”, az 1 pedig a „tökéletes egyenlőtlenséget” jelentené.
Bár ebből az adatsorból nem vonható le messzemenő következtetés, vannak olyan átfogó megfigyelések, amelyeket érdemes kiemelni.
Az 5 legnagyobb jövedelmi egyenlőtlenséggel rendelkező ország:
Először is, az alacsonyabb jövedelmi egyenlőtlenséggel rendelkező országok általában nagyobb boldogságról számolnak be. Az adatok alapján az 5 legnagyobb egyenlőtlenséggel rendelkező ország (lásd fent) átlagos boldogságértéke 1,3 %-kal alacsonyabb, mint a legalacsonyabb egyenlőtlenséggel rendelkező 5 országé (lásd lent).
Az 5 legalacsonyabb jövedelmi egyenlőtlenséggel rendelkező ország:
Ezután érdekes regionális különbségek mutatkoznak.
A nagy jövedelmi egyenlőtlenségek ellenére számos latin-amerikai országban a boldogság szintje hasonló a sokkal gazdagabb európai országokéhoz.
