Az internet egy globális számítógépes hálózat, mely összeköti a világ összes eszközét, ezzel lehetővé téve az adatok és információk közvetlen megosztását és hozzáférhetőségét. Az eleinte kizárólag passzív tartalomfogyasztásra szolgáló szakaszt (Web1) felváltotta a szociális szakasz, melyet a tech-cégek uralnak (Web2) és ez a változás szülte meg a Web3 igényét, mely az internet decentralizálását célozza meg.
Az internet szabadságának vethet véget napokon belül az NSA, vagyis a Nemzetbiztonsági Ügynökség, melyről a volt CIA alkalmazott, Edward Snowden számolt be X-felületén. A bejegyzés szerint az Egyesült Államok korányának felügyeleti jogkörének a kiterjesztése „drámai és félelmetes”.
Mit tartalmaz a FISA 702 törvényjavaslat?
Edward Snowden amerikai-orosz IT-szakember és volt CIA alkalmazott azzal vált közismertté, hogy szigorúan titkos NSA-dokumentumokat tett közzé, melyekből kiderült, hogy az amerikai titkosszolgálat széles körben figyeli az emberek mobiltelefon-hívásait és internetes tevékenységeit világszerte. Snowden legutóbbi bejegyzésében az eredetileg Elizabeth Goitein, széles körben elismert nemzetbiztonsági szakértő nevéhez fűződő törvényterveztre hívta fel követői figyelmét, mely az Egyesült Államok kormányát egy félelmetes felügyeleti jogkörrel ruházná fel.
Jelenleg a Külföldi Hírszerzési Megfigyelési Törvény – vagyis a FISA – 702. szakasza arra kényszeríti az internetszolgáltatókat, többek között a Google-t és a Verizon-t, hogy az NSA célpontokra vonatkozó érzékeny adatokat átadják a hatóságok számára. A Goitein által kidolgozott törvényjavaslat ezt úgy emeli magasabb szintre, hogy minden olyan vállalatot és magánszemélyt, amely internettel kapcsolatos szolgáltatást nyújt – beleértve a takarítókat, vízvezeték-szerelőket és informatikusokat is –, arra kényszerítene, hogy információszolgáltatást nyújtsanak a hatóságok számára és egyfajta „pótkém” szerepet töltsenek be – ha már a kémjogi időkeretet öt évről két évre csökkentették.
Hogyan viszonyul ehhez a kormány?
Érthető módon Snowden bejegyzése kiverte a biztosítékot, hiszen a törvényjavaslat elfogadása által minden wifi-t biztosító vállalkozás, többek között a mosodák, fodrászatok, edzőtermek kvázi egyfajta lehallgató pontként szolgálna a titkosszolgálatok számára. A magánélet-tudatos republikánusok ebből kifolyólag első körben április 13-án azonnal visszautasították a törvényjavaslatot, azonban most ez átkerült az Egyesült Államok Képviselőházához.
A törvényjavaslatot első körben mindkét politikai oldal erőteljesen elutasítja, a kormány több képviselője kiállt a nyilvánosság elé és megerősítették, hogy ez a fajta túlkapás már az állampolgárok alkotmányos jogát is megsértené. Többek között Ron Wyden, demokrata szenátor is „rémisztőnek” nevezte a törvényjavaslatot, és kijelentette, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy ez ne kerülhessen át a szenátusba. Anna Paulina Luna, republikánus kongresszusi képviselő szintén a törvényjavaslat ellen szavazott, és azt mondta, a FISA 702 jogkörének kiterjesztése felelőtlen. Luna hozzátette, hogy ha a kormányzati szervek ezekhez az adatokhoz hozzá akarnának férni, akkor azt legális úton kérvényezhetik.
A törvénytervezetről egyébként április 19-én szavaz az Egyesült Államok szenátusa, kérdés, hogy az Edward Snowden által bő tíz éve „Nagy Testvér” -nek titulált állami hatalom végül valóban kitart-e az első reakciók mellett.
