Elon Musk azt állítja, hogy újabb tesztpaciens agyába ültettek be Neuralink chipet

2024.08.06.
Olvasási idő: 1 perc

A Neuralink Corporation neurotechnológiai vállalat beültethető agy-gép interfészeket (BCI) fejleszt. A céget a gerincvelő-sérült, kvadriplégiás vagy amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) szenvedő emberek megsegítésére hozták létre, az alapítók egyike Elon Musk volt. Idén januárban a Neuralink bejelentette, hogy sikeresen beültették az első emberbe a chipjüket. Az alany a 21 éves Nolan Arbaugh, aki nyaktól lefelé lebénult. Az eszközt sikeresen használta, ám néhány hónappal később kiderült, hogy a chippel problémák merültek fel.

Néhány nappal ezelőtt Musk jó sok időt szánt arra, hogy az MIT kutatójával, Lex Fridmannal egy maratoni nyolc órán át tartó (tényleg addig tartott) podcastban beszélt egyebek mellett a Neuralinkről is, és egy második emberi tesztet emlegetett.

A Reuters, amely elég bátor és kitartó volt ahhoz, hogy végighallgassa a bő félnapig tartó podcastet, megjegyzi, hogy Musk részleteket árult el a bejelentett betegről – például azt, hogy gerincvelő-sérülése van.

„Nem akarom elkiabálni, de úgy tűnik, hogy a második implantátum beültetése rendkívül jól sikerült” – mondta Musk a hírportál szerint. „Sok a jel, sok az elektróda. Nagyon jól működik.”

Az amerikai dollármilliárdos nem árulta el, hogy mikor történt a beültetés, azt azonban elhintette, hogy az idei évben még további nyolc ember kaphatja meg az implantátumot.

Fridman korábban már készített interjút a nagy technológiai cégek alapítóival, Mark Zuckerberggel például a Metaverse-ben beszélgetett. Nolan Arbaugh-t, a Neuralink első tesztpáciense, DJ Seo, a vállalat COO-ja és elnöke, Matthew MacDougall vezető idegsebész és Bliss Chapman agy-számítógép interfész szoftver vezetője szintén részt vett a minap lezajlott podcastban.

Fridman közzétette a témákat az X-en.

A teljes anyag megtalálható Fridman YouTube-csatornáján.

katilan

Kereskedelmi akadémián végeztem, eredetileg könyveléssel, banki vagy biztosítási területen képzeltem el a jövőmet. Az élet azonban más irányba vitt: első munkahelyem egy nyomda volt, ahol ugyan könyvelőként kezdtem, de idővel teljesen más területre sodródtam. A grafikai munka és az újságírás váltak a fő tevékenységi köreimmé. Azóta számos kiadvány, könyv és folyóirat szerkesztésében vettem részt, híroldalaknak és nyomtatott sajtónak is rendszeresen írtam. Emellett a művészetek és a kultúra világa is fontos része lett az életemnek, dolgoztam kulturális szervezőként, és az irodalom területén is aktív vagyok. Az utóbbi években egyre többféle témával kezdtem el foglalkozni: közéleti, gazdasági, politikai és technológiai területeken is írok. Újabban a kriptovaluták világa is érdekel, ismerkedem ezzel a területtel, és ebben a témában is készítek írásokat. Törekszem arra, hogy a sokszínű érdeklődésemet közérthetően és értékesen adjam vissza az olvasóknak.

Latest from Blog

hasznos weboldal

7 meglepően hasznos weboldal, amelyről sokan még nem hallottak

Az internet legnépszerűbb szolgáltatásait mindenki ismeri, de a világhálón számos olyan kevésbé felkapott eszköz is elérhető, amely percek alatt megoldhat egy hétköznapi problémát. Egy friss Reddit-beszélgetés résztvevői összegyűjtötték saját kedvenceiket – ezek
idegen élet felfedezése

Az üzenet, amely után semmi sem lenne ugyanolyan

Egyetlen hiteles rádiójel, egy idegen eredetű technológiai nyom vagy akár egy földön kívüli mikroorganizmus felfedezése is alapjaiban változtatná meg az emberiség önmagáról alkotott képét. A kutatók évtizedek óta figyelik az eget, mégsem

Új gazdasági világrendet diktál a globális hőség

A globális felmelegedés és a meteorológusok által előrejelzett, rendkívüli intenzitású „szuper El Niño” időjárási jelenség nemcsak a klímakutatókat tartja lázban, hanem a Wall Street legfontosabb elemzőit is. A Goldman Sachs friss elemzése

102 másodpercen keresztül működött a dél-koreai mesterséges Nap

A tudósok évtizedek óta a fúziós energiát tartják a tiszta energiaforrások szent gráljának. Ez a technológia elméletileg korlátlan mennyiségű elektromos áramot képes előállítani szén-dioxid-kibocsátás nélkül, ráadásul anélkül, hogy a hagyományos atomerőművekre jellemző,