Putyin bírálja az amerikai szankciókat: az orosz kereskedelem 95%-a már elkerüli a dollárt

2024.10.22.
Olvasási idő: 3 perc

Az amerikai szankciók éles kritikát kaptak Oroszországtól, miután felgyorsították a globális elmozdulást az amerikai dollár használatától. Oroszország vezetője hangsúlyozta, hogy a nemzet kereskedelmének már 95 százalékában nemzeti valutákat alkalmaznak, ezzel elkerülve a dollár dominanciáját.

Az orosz gazdaság gyors alkalmazkodást mutatott a változásokhoz. Az elnök kiemelte, hogy a szankciók következtében egyre több globális gazdaság is eltávolodik az amerikai dollártól, amely kevésbé hasznos a nemzetközi kereskedelem és megtakarítások számára. Azt is megemlítette, hogy ezek a korlátozások következtében Oroszország a kereskedelmi tranzakciók jelentős részét már saját valutában bonyolítja le.

A BRICS-országok növekvő gazdasági erejét említve, arra mutatott rá, hogy a csoport már nagyobb részesedéssel rendelkezik a globális GDP-ben, mint a G7-ek. Szerinte ezek az országok a világgazdaság növekedéséhez is jelentősen hozzájárulnak.

A dollárszankciók hatása és a BRICS gazdasági dominanciája

Az amerikai szankciók nem csak Oroszországot érintik, hanem a dollár globális használatát is megnehezítik. A Kreml vezetője rámutatott, hogy ezek a lépések világszerte eltávolítják az embereket a dollártól. Egy pénteki találkozón a BRICS-országok médiája előtt az elnök megjegyezte:

„Minden ország fontolóra veszi, érdemes-e továbbra is használni a dollárt, ha az USA politikai megfontolások alapján korlátozza annak használatát, mint nemzetközi elszámolási egységet.”

Hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban a dollár globális szerepe fokozatosan csökkent mind a kifizetések, mind a tartalékok terén. Ezt nemcsak Oroszország tapasztalja, hanem hagyományos amerikai partnerei is, akik emiatt csökkentették a dollártartalékaikat. A szankciók hatása messze túlmutat az orosz-amerikai viszonyokon.

A szankciók Kínát is érintik, mivel az amerikai intézkedések a kínai gazdaság növekedésének visszaszorítására törekednek. „Ami Kínával történik, az szintén politikai megfontolásokkal magyarázható” – mondta, hozzátéve, hogy a Kína ellen bevezetett szankciók is a gazdasági növekedés korlátozására irányulnak.

Putyin szerint ezek a korlátozások arra késztették Oroszországot, hogy a más országokkal folytatott kereskedelmének 95%-át átállítsa az adott ország valutájának használatára. Putyin tisztázta, hogy ezt a változást más országok szankciói okozták: „Ami a pénzügyeket illeti, nem adtuk fel a dollárt, mint egyetemes valutát, nem engedték, hogy használjuk”. Az orosz vezető folytatta:

Orosz kereskedelem átrendeződése nemzeti valutákra

A szankciók következtében Oroszország kénytelen volt a kereskedelmi kapcsolatait is átrendezni. Mostanra a teljes külkereskedelem 95 százalékát nemzeti valutákban bonyolítják partnereikkel, amelyet az elnök a nemzetközi pénzügyi szankciók eredményeként értelmezett.

Putyin szerint ezt a változást más országok szankciói okozták: „Ami a pénzügyeket illeti, nem adtuk fel a dollárt, mint egyetemes valutát, de nem engedték, hogy használjuk”.

Nevetve utalt a nyugati országok előrejelzéseire, miszerint Oroszország gazdasága összeomlik, ha elhagyja a dollár használatát. „Semmi sem omlott össze” – mondta. „Új alapokra helyeztük a gazdaságot.”

A BRICS szerepe a globális gazdaságban

Putyin a BRICS-országok növekvő gazdasági hatásait taglalta a moszkvai BRICS üzleti fórumon még ugyanazon a napon. A BRICS-országok növekvő hatását a globális gazdaságban szintén kiemelte, példaként említve, hogy 1992-ben a G7-ek a világ GDP-jének 45,5%-át birtokolták, míg a BRICS-országok mindössze 16,7%-át. 2023-ra azonban a BRICS csoport már 37,4%-os részesedéssel rendelkezik, míg a G7-ek 29,3%-kal.

Putyin úgy vélik, hogy „a szakadék szélesedik, és szélesedni fog, ez elkerülhetetlen”.

Azt is hozzátette, hogy a BRICS-országok az elmúlt évtizedekben a globális GDP-növekedés több mint 40%-áért voltak felelősek, és a növekedés üteme várhatóan folytatódni fog. Idén a csoport átlagos gazdasági növekedése 4%-ra becsülhető, miközben a G7-országoké mindössze 1,7%. A BRICS-országok növekvő gazdasági súlya új erőviszonyokat teremt.

Az orosz-iráni gazdasági kapcsolatok is megerősödtek, miután hétfőn a Kreml sajtószolgálata bejelentette, hogy a két ország közötti fizetések több mint 96 százalékát már saját valutájukban bonyolítják.

katilan

Kereskedelmi akadémián végeztem, eredetileg könyveléssel, banki vagy biztosítási területen képzeltem el a jövőmet. Az élet azonban más irányba vitt: első munkahelyem egy nyomda volt, ahol ugyan könyvelőként kezdtem, de idővel teljesen más területre sodródtam. A grafikai munka és az újságírás váltak a fő tevékenységi köreimmé. Azóta számos kiadvány, könyv és folyóirat szerkesztésében vettem részt, híroldalaknak és nyomtatott sajtónak is rendszeresen írtam. Emellett a művészetek és a kultúra világa is fontos része lett az életemnek, dolgoztam kulturális szervezőként, és az irodalom területén is aktív vagyok. Az utóbbi években egyre többféle témával kezdtem el foglalkozni: közéleti, gazdasági, politikai és technológiai területeken is írok. Újabban a kriptovaluták világa is érdekel, ismerkedem ezzel a területtel, és ebben a témában is készítek írásokat. Törekszem arra, hogy a sokszínű érdeklődésemet közérthetően és értékesen adjam vissza az olvasóknak.

Legfrissebb hírek

Oroszország virtuális

Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat. Az oroszországi
BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél