Az IMF szorgalmazza a COVID-zárlatokat is felülmúló szén-dioxid-korlátozásokat

2024.11.25.
Olvasási idő: 3 perc

A COVID-járvány csúcsidőszakában a globális gazdaság jelentős része leállt, ami ellátási láncolatok instabilitásához, tömeges munkahelyvesztéshez és stagflációs válsághoz vezetett. Azonban a klímaváltozás propagátorai érveltek amellett, hogy ez az esemény valójában pozitív hatású volt a bolygóra, mivel kiderült, hogy az emissziók 5,4%-kal csökkentek. Azt állították, hogy a COVID-zárlatok egyfajta főpróbák voltak az általuk „klímazárlatoknak” nevezett tervhez – egy olyan tervhez, amely a globális gazdasági tevékenység tervezett megszakítását javasolja a klímaváltozás lassítása érdekében.

A globalisták a klímazárlatokat egyfajta kollektív társadalmi büntetésként is bemutatták arra az esetre, ha a népesség nem csökkentené saját szén-dioxid-kibocsátását. Ahogyan a Világgazdasági Fórum (WEF) egyik „Agenda Contributor” címmel rendelkező szakértője, Mariana Mazzucato 2020-ban a klímaváltozás kapcsán fogalmazott:

„Egy «klímazárlat» alatt a kormányok korlátoznák a magánautók használatát, betiltanák a vöröshús fogyasztását, és szélsőséges energia-megtakarítási intézkedéseket vezetnének be, miközben a fosszilis üzemanyagokkal foglalkozó vállalatoknak le kellene állniuk a fuvarozással. Az ilyen forgatókönyv elkerülése érdekében át kell alakítani gazdasági struktúráinkat, és másképp kell működtetni a kapitalizmust.

Sokan a klímaválságot elkülönítik a járvány és az általa okozott gazdasági válságoktól. De a három válság – és azok megoldásai – összefüggőek…”

A ötletet, hogy a járványzárlatokat kiterjesszék klímazárlatokra, a közfelháborodás miatt az establishment média végül „álhírnek” minősítette. Azonban ezek az állítások hazugságok voltak.

A járványzárlatokról kiderült, hogy teljesen haszontalanok voltak; egy pusztító csapás a globális gazdaságra, amely semmit sem tett a COVID terjedésének megakadályozásáért. Mint a legtöbb intézkedés esetében, a cél nem az volt, hogy megóvja a lakosság egészségét, hanem hogy hozzászoktassa az embereket szabadságuk fokozatos megsértéséhez.

Az egyik szervezet, amelynek különös érdeke fűződik a gazdasági tevékenységek korlátozásához a globális felmelegedés megelőzése érdekében, a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Egy nemrégiben közzétett „globális klíma-akció felhívásban” az IMF kijelentette, hogy a gazdasági tevékenység korlátozása és az általános emissziós tevékenység visszaszorítása messze túl kell, hogy mutasson a járvány alatti intézkedéseken, hogy elérjék a kevesebb mint 1,5 °C-os hőmérséklet-célt.

Nyílt zárlatok helyett az IMF és más globalista szervezetek valószínűleg a szén-dioxid adókötelezettséget fogják preferálni, amely hasonló hatást érhet el, mint a központi bankok által az infláció lassítására alkalmazott kamatemelések. Egy ilyen közvetett gazdasági leállítás pusztító hatással lehetne a nyugati országokra, energiaválságot, élelmiszerhiányt, munkahelyvesztést, és végül teljes gazdasági összeomlást okozva, ami jelentős népességcsökkenéshez vezethetne.

Az IMF és más globális szervezetek szerint minden országnak el kell érnie a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátási célt 2030-ra, hogy elkerüljék a „klíma-szakadékot” – azt az elméletet, amely szerint a Föld hőmérsékletének 1,5 °C-os emelkedése dominóhatást indíthat el, ami környezeti katasztrófákhoz és további kibocsátásokhoz vezetne.

Fontos megjegyezni, hogy semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a klíma-szakadék elmélete valós lenne, különösen mivel nincs egyértelmű kapcsolat a szén-dioxid-kibocsátás és a globális felmelegedés között. Valójában az emberi tevékenység hatása a klímára továbbra is vitatott. Történelmi hőmérsékleti adatok azt mutatják, hogy a Föld melegedési időszakai rendszeresek, és jelenlegi korszakunk inkább a hidegebb időszakok közé tartozik.

A szén-dioxid adók és klímaszabályozások valódi célja inkább a gazdagság újraelosztása lehet a fejlett országokból a fejlődő nemzetek felé, miközben központosítják a nemzeti vagyon és az egyéni szabadságok feletti ellenőrzést. Az IMF természetesen szívesen vezetné ezt a vagyonkezelő birodalmat.

katilan

Kereskedelmi akadémián végeztem, eredetileg könyveléssel, banki vagy biztosítási területen képzeltem el a jövőmet. Az élet azonban más irányba vitt: első munkahelyem egy nyomda volt, ahol ugyan könyvelőként kezdtem, de idővel teljesen más területre sodródtam. A grafikai munka és az újságírás váltak a fő tevékenységi köreimmé. Azóta számos kiadvány, könyv és folyóirat szerkesztésében vettem részt, híroldalaknak és nyomtatott sajtónak is rendszeresen írtam. Emellett a művészetek és a kultúra világa is fontos része lett az életemnek, dolgoztam kulturális szervezőként, és az irodalom területén is aktív vagyok. Az utóbbi években egyre többféle témával kezdtem el foglalkozni: közéleti, gazdasági, politikai és technológiai területeken is írok. Újabban a kriptovaluták világa is érdekel, ismerkedem ezzel a területtel, és ebben a témában is készítek írásokat. Törekszem arra, hogy a sokszínű érdeklődésemet közérthetően és értékesen adjam vissza az olvasóknak.

Legfrissebb hírek

ózonlyuk

Eltűnhet az ózonlyuk? Meglepő fordulat az égbolton

Az ózonréteg lassú, de biztos gyógyulása figyelhető meg. Az eddigi elképzelések, miszerint az ózonréteg menthetetlen, megdőlni látszik, hála a Montreal Protocolnak. Amikor az emberiség először ébredt rá arra, hogy bizonyos szintetikus gázok

Mielőtt továbblépnél