A Visual Capitalist munkatárs, Bruno Venditti által készített grafikon a japán statisztikai hivatal által összeállított adatok alapján szemlélteti Japán 65 éves és idősebb népességét a teljes lakossághoz viszonyítva 1950 és 2045 közötti időtartamra vetítve.
Ez az ábra is nagyszerűen szemlélteti, hogy Japánban a világon a legmagasabb a 65 éves és idősebb népesség aránya. Miközben az ország lakosságának száma csökken, az idősebb polgárok aránya tovább nő, és az előrejelzések szerint 2040-re eléri a 34,8%-ot.
A népesség elöregedésével Japán munkaerő-állománya várhatóan jelentősen csökkenni fog. A Morgan Stanley munkatársa, Robert Feldman nemrégiben megjelent kutatása szerint a múltbeli demográfiai trendek alapján a munkaerő a 2023-as 69,3 millióról 2050-re 49,1 millióra csökkenhet. Manapság már a japán vállalatok 51%-a arról számol be, hogy hiány van teljes munkaidős alkalmazottakból.
E probléma megoldására Japán bevándorlási programokat vezetett be a szakképzett munkaerő vonzására. 2024-ben rekordszámú, 2 millió külföldi munkavállalót foglalkoztattak Japánban, és a tervek szerint a következő öt évben további 800 000 főt terveznek felvenni más országokból.
Japán példája vetíti előre Európa sorsát is?
Az elkövetkező évtizedekben jelentősen növekedni fog az idősek száma az EU-ban is. Jelenleg a népesség 20%-a 65 év feletti, és az előrejelzések szerint arányuk 2070-re 30% lesz. Ezzel egyidejűleg a 80 év felettiek aránya várhatóan több mint megduplázódik és 2070-re eléri a 13 %-ot. Hasonlóképpen a feltehetően tartós ápolásra-gondozásra szorulók száma az EU 27 tagállamában a 2016. évi 19,5 millióról 2030-ra 23,6 millióra, 2050-re pedig 30,5 millióra fog emelkedni.
Az a tény, hogy az előző nemzedékekhez képest hosszabb ideig és egészségesebben élünk, a modern társadalom és egészségügy sikerét mutatja. Ugyanakkor új kihívásokat is jelent és egyben lehetőségeket kínál, amelyeket figyelembe kell vennünk.
Az egyes gazdaságok teljesítőképességét nagyban befolyásolja a munkaerő képzettségének szintje. Legalább ennyire kardinális kérdés, hogy a munkavállalók képességei milyen mértékben fejleszthetők, adaptálhatók az új kihívásokhoz. Az idősebb társadalmakban ugyanis a cégek csak nagyon nehezen képesek olyan alkalmazottakra szert tenni, akik naprakész tudással rendelkeznek, és lépést tudnak tartani a legújabb technológiai trendekkel. Az idősebbek kisebb valószínűséggel vagy legalábbis nehézkesebben sajátítanak el új, az eredményes és produktív munkavégzéshez elengedhetetlen képességeket. Emellett egyre nagyobb terhet nő az egészségügyre, a nyugdíjrendszerekre és a szociális ellátórendszerekre.
Ez a probléma nem kerüli el Magyarországot sem. A magyar népesség ugyanis évtizedek óta természetes fogyásban van, és a pénteken publikált statisztikai adatok is azt mutatják, hogy 2024-ben 7725-tel kevesebb gyerek született, mint egy évvel korábban. 2021 óta 15 ezerrel zuhant vissza a születésszám, lakosságarányosan pedig korábban elképzelhetetlen mélypontra került. A halálozások száma ellenben alig változott.
Itt sem lesz más megoldás, minthogy Európán kívüli fiatal munkaerőt kell a kontinensre hozni, aki majd eltartja az egyre öregebb európai lakosságot.
Érdekelhet még: Házassági applikációval növelnék a gyermekvállalási kedvet
