„Ha valami ingyenes, akkor te vagy a termék.” Ezt a mondatot valószínűleg már sokan hallottuk, de kevesen gondolunk bele igazán, mit is jelent. A nagy technológiai cégek évek óta adatokat gyűjtenek rólunk — és ebből hatalmas bevételük származik. Ez a jelenség nem más, mint a megfigyelési kapitalizmus.
Mi az a megfigyelési kapitalizmus?
A kifejezést Shoshana Zuboff, a Harvard professzora alkotta meg, és arra a gazdasági modellre utal, amely az emberek digitális tevékenységeinek megfigyelésére, rögzítésére és persze nem utolsó sorban pénzzé tételére épül. Lényegében: minden online mozdulatod, keresésed, kattintásod, vásárlásod értékes adat — amit cégek összegyűjtenek, elemeznek, és végül profitot termelnek vele.
És ez már bőven nemcsak a keresési előzményekről szól.
A közösségi médiában végzett aktivitásaid, a megosztott képek, hozzászólások, a bejegyzésekre fordított idő — mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egy pontos profilt alkossanak rólad. Ha mobilalkalmazásokat használsz, a tartózkodási helyed, a kapcsolataid, az app-használati szokásaid szintén rögzítésre kerülnek.
És akkor még nem is beszéltünk az okoseszközökről, mint a hang-alapú asszisztensek, az okosórák, vagy az otthoni kamerák. Ezek az eszközök hangfelvételeket, környezeti adatokat és akár egészségügyi információkat is gyűjtenek a tulajdonosaikról.
Mihez kezdenek ezekkel az online adatokkal?
Az összegyűjtött adatokat algoritmusok és mesterséges intelligencia segítségével elemzik, hogy viselkedési profilokat hozzanak létre. Ezek a profilok alapján célzott hirdetéseket kapsz — ezért történik az, hogy ha egyszer rákeresel egy cipőre, napokig csak sportcipő reklámokat látsz.
De ennél többről van szó.
A cégek az adatokból következtetnek a jövőbeli döntéseidre, vásárlási szokásaidra, és akár be is próbálnak avatkozni ezekbe. Tartalmakat ajánlanak, értesítéseket küldenek — hogy tereljenek egy bizonyos irányba. Ez pedig már nem csak üzlet, hanem befolyásolás is.
Mi a probléma ezzel?
A legnagyobb gond, hogy mindez legtöbbször a háttérben zajlik, anélkül, hogy tudnád vagy teljesen értenéd, mire is adsz engedélyt. A cégek gyakran hivatkoznak arra, hogy az adatokat anonimizáltan kezelik — de sok esetben ezekből visszafejthető, hogy konkrétan rólad van szó.
Ez egy hatalmi egyensúlytalanságot hoz létre: míg a cégek minden mozdulatodat elemzik, te alig tudod, mi történik a háttérben. Ez csökkenti a magánélethez való jogodat, és azt is elérheti, hogy óvatosabbá válj abban, mit osztasz meg — vagyis öncenzúrához vezethet.
Mit lehet ez ellen tenni?
Szerencsére nem vagy teljesen kiszolgáltatva. Van néhány egyszerű lépés, amivel visszavehetsz valamennyit az irányításból:
- Legyél tudatosabb a digitális térben. Érdemes átgondolni, mire adsz engedélyt egy-egy alkalmazásnak. Tényleg kell neki a helyadatod?
- Használj reklám- és nyomkövetés-blokkoló bővítményeket. Ilyenek például az uBlock Origin vagy a Privacy Badger. Hasznos lehet még a DuckDuckGo kereső is, ami nem követi nyomon a kereséseidet.
- Kapcsold ki a helymeghatározást, amikor nem használod. Csak azoknak az appoknak adj hozzáférést, amelyeknél valóban szükség van rá.
- Használj VPN-t vagy privát böngészőt. A Brave vagy a Firefox Focus például sokkal adatbarátabb, mint a sokak által használt Chrome.
- Keress alternatívákat. Egyre több decentralizált, adatvédelmet előtérbe helyező közösségi platform létezik. Nem muszáj mindent a Facebookon intézni.
A megfigyelési kapitalizmus ma már szinte minden online lépésünk részévé vált. Bár teljesen kikerülni talán lehetetlen, tudatossággal és néhány praktikus eszközzel sokat tehetsz azért, hogy visszaszerezd a digitális szabadságod. A kulcs: értsd meg mi történik, és ne add oda könnyen az adataidat.
Érdekelhet még: A Duolingo mesterséges intelligenciára cseréli a munkaerő egy részét
