A cenzúra fogalma és gyakorlata folyamatosan változik a technológia fejlődésével. Míg korábban a tartalmi ellenőrzést elsősorban állami vagy egyházi hatóságok gyakorolták a nyomtatott sajtóban vagy a televízióban, addig ma a globális közösségi médiaplatformok töltik be a kapuőr szerepét a nyilvános diskurzusban. Ezek a privát vállalatok algoritmusaikkal és moderációs döntéseikkel hatalmas befolyást gyakorolnak arra, hogy milyen információk és vélemények jutnak el a nagyközönséghez.
A digitális térben a szólásszabadság és a tartalommoderáció közti határvonal egyre vitatottabb. A platformok azzal érvelnek, hogy fellépnek a félrevezető vagy kártékony tartalmak ellen, kritikusai szerint viszont gyakran politikai indíttatású cenzúrát valósítanak meg.
Egy 2020-as amerikai felmérés szerint a felnőttek közel háromnegyede valószínűnek tartja, hogy a közösségi oldalak szándékosan elhallgattatnak bizonyos, általuk kifogásoltnak tartott politikai véleményeket. Az elmúlt években több alkalommal kavart vihart egy-egy ilyen eset: a vezető techcégek – például a Facebook, a Twitter vagy a YouTube – felfüggesztettek politikusokat vagy töröltek tartalmakat, és sokak szerint mindezt világnézeti alapon tették.
Ezek a viták most Kanadában is fókuszba kerültek. A közelmúltban ugyanis a YouTube saját szabályzatára hivatkozva eltávolított egy kanadai politikai YouTube-fiókot, mely az ország legnézettebb politikai csatornái közé tartozott. Az eset újra fellángoltatta a cenzúra vádjáról szóló vitát, és ismét ráirányította a figyelmet a közösségi platformok szerepére, hatalmára és felelősségére.
A közbeszéd új urai: a közösségi platformok hatalma
A YouTube eltávolította a népszerű kanadai politikai kommentátor, a „Real Talk Politiks” nevű csatornát, amely áprilisban több mint 70 millió megtekintést ért el, és több mint 300 ezer feliratkozóval rendelkezett. Ezzel a harmadik legnézettebb kanadai hír- és politikai csatorna volt az elmúlt három hónapban a ViewStats.com adatai szerint.
Az eltávolítás közvetlenül azután történt, hogy a CBC, Kanada államilag támogatott közmédiája, egy lejárató riportot tett közzé, amelyben a csatornát „tartalomfarmként” bélyegezték meg, és közvetlenül megkeresték a YouTube-ot. Az ezt követő cenzúra hatására a csatorna egyik napról a másikra eltűnt a platformról. A hivatalos indoklás szerint a csatorna megsértette a közösségi irányelveket „spam, a megtévesztő tartalom és a csalások” kategóriában – annak ellenére, hogy a csatornát nem sújtották korábban figyelmeztetések.
A csatorna tulajdonosa az X-en (korábban Twitter) így kommentálta az esetet:
Nem szegtem meg szabályokat. Nem volt figyelmeztetés, csak politikai kommentár. És mégis – a CBC megkeresése után a YouTube megszüntette a csatornát. Semmilyen nyilvános eljárás nem volt. Egyszerűen eltűnt. Mintha soha nem is létezett volna.
A CBC egyik érve egy olyan AI-generált Ronald Reagan-videó volt, amit állításuk szerint nem megfelelően jelöltek meg. Ennek alapján a YouTube a platformirányelvek megsértésére hivatkozva eltávolította a csatornát, noha egy figyelmeztetés is elegendő lett volna a korrekcióhoz.
A CBC saját YouTube-csatornáján egy videót is közzétett (letiltott kommentelési lehetőséggel) Hogyan zártuk be Kanada egyik legnagyobb hír tartalomfarmját címmel, amelyben nyíltan elismerik szerepüket a csatorna megszüntetésében.
YouTube shuts down ‘Real Talk Politiks’ after CBC News inquiries – YouTube
A CBC által idézett Elizabeth Dubois, az Ottawai Egyetem adjunktusa szerint „ezek az oldalak pártpolitikai álláspontokat csempésznek a hírekbe”, ami megnehezíti a fogyasztók számára az objektív tájékozódást, és újra kell gondolnunk, mit értünk médiaértés alatt.
A kanadai Real Talk Politiks esete: egy politikai YouTube-csatorna törlésének tanulságai
Ez az eset nem elszigetelt. Kanada egyre keményebb fellépést tanúsít az alternatív médiával és decentralizált kezdeményezésekkel szemben. A 2022-es Freedom Convoy során már láthattuk, hogy a kormány nemcsak bankszámlákat fagyasztott be, hanem megpróbálta blokkolni a kriptovalutás adományozást is.
A kamionosok elleni fellépés során a GoFundMe platformon gyűjtött közel 8 millió dollárt a kormány nyomására nem kapták meg a tiltakozók, és végül a platform visszatérítette az összegeket a támogatóiknak. Ezután fordultak sokan a Bitcoin felé, mint egyetlen lehetőséghez, amely nem függ központi hatóságoktól vagy pénzügyi közvetítőktől.
A kriptoadományok egy részét a kanadai hatóságok célzottan igyekeztek követni, sőt lefoglalni. Ez azt jelenti, hogy még a decentralizált eszközök, mint a Bitcoin is célponttá válhatnak állami beavatkozás esetén.
De vajon ki dönthet arról, milyen hangok hallatszanak a digitális térben – és milyen alapon?
